Századok – 1894

Értekezések - GR. WILCZEK EDE. II. Endre király keresztes hadjárata - I. közl. 592

600 GR. WILCZEK EI)E. létezni, (1261-ben a régi byzanczi császárság a Palaeologok alatt megint helyre volt állítva;) és igazi hatalom keleten csak a kalmár Yelencze maradt. Ez volt állapota a keresztes hadjáratok által befolyásolt keleteurópai viszonyoknak, mikor II. Endre király 1205-ben a magyar trónra került. Endre 1175 táján született, mint III. Béla magyar' király és első nejének Annának, (vagy Ágnesnek. az antiochiai herczeg, Châtillon Raimund leányának.) második fia. E szerint Endre bizonyos módon anyai ágon a Szentföldről szakadt, miután az antiochiai herczegség az első keresztes hadjárat alkalmával Bouillon Gottfried fegyvertársa Tarenti Bohemund által lett alapítva ; mi által kortársai előtt az ő hivatása a Szentföld visszafoglalására különös módon szembetűnővé vált. Ehhez járult, hogy atyja III. Béla komolyan foglalkozott a keresztes hadjárat eszméjével, és azon czélra nagy összegeket gyűjtött, s ezeket 1196-ban bekövetkezett halálakor Endre fiának hagyta, azon világos kikötéssel, hogy azokat kizárólag csakis a hadjárat keresztülvitelére használja, míg a magyar korona elsőszülött fiára Imrére szálljon. Daczára ennek még sok időbe került, míg Endre tényleg útnak indúlt ; mert jobban áhítozott a korona, mint a szent dicsőség után. Mint trónkövetelő fellépvén testvérbátyja Imre ellen, sok viszontagságba, sőt fogságba is került ; és csak Imre. és annak kiskorú fia III. László halála után érhette el forró vágya tárgyát, a magyar koronát. A pápa III. Incze, most újonnan és mind sürgősebben intette a rég elhalasztott kötelesség teljesítésére, és a király be is látta, hogy most már csakugyan nem vonhatja ki magát alóla, és hogy itt az ideje a tettek terére lépni ; mindamellett sok körülmény összejátszott annak ujabbi elodázására. Igazságtalanság volna a halasztás okát csupán csak Endre király — kivel a legtöbb történetíró nem épen jól bánik — jeliemi fogyatkozásaiban keresni; tagadhatatlan ugyan, hogy Endre sok ízben könyelmünek, változékonynak. élvsovárnak és tékozlónak mutatkozott, de tekintettel épen a szóban forgó ügyre számos jel arra mutat, hogy ez utóbbit czéltudatos előrelátással és következetes erélylyel készítette elő, még pedig atyja, a bölcs és tetterős Béla szellemében. Mint ez, úgy Endre is a tengerpartra irányította figyelmét, és a tervezett szent hadjáratban nemcsak vallásos kötelességet, hanem, és talán első sorban, indirect védekezést látott Velencze ellen. Ez utóbbihoz pedig, az 1202-i események után. idő és előkészülés kellett. (inként merül itt fel egy fontos kérdés. Láttuk, hogy egy évvel Endre trónralépte előtt, 1204-ben, Konstantinápolyban