Századok – 1894

Értekezések - GR. WILCZEK EDE. II. Endre király keresztes hadjárata - I. közl. 592

596 gr. wilczek eI)e. szem elől, hogy a nép zömében az új hit még nem verhetett mélyebb gyökereket, és azért még nem is befolyásolhatta annak érzelem- és gondolatvilágát, A tömeges megtérítések akkoribban meglehetősen egyszerűen és röviden történtek ; a király parancsa előtt meghajolván, gyakran erőszaknak is engedvén felvette a nép a keresztvizet, anélkül hogy egyéni meggyőződésről, személyes hitoktatásról szó lett volna, A keresz­tény hit magasztos tanai még jó ideig érthetetlenek maradtak a nép előtt, mely jó részt titokban még ősi vallásán csüngött,, míg a királyi ház és a főnemesség buzgó támasza volt az egyháznak ; és ez által a nemzet felső és alsó rétegei között nagy űr keletkezett, mely csak későbben, hosszas megszokás által lett áthidalva, akkoriban pedig a nemzet szellemének egységes érlüktetését megzavarta. Másrészt pedig a magyar uralkodóház általánosan ismert vallásos buzgósága egész Európa és nevezetesen a Szentszék figyelmét magára vonta és­amazt első sorban vezérszerepre hivatottnak mutatta. A mondottakból látható, hogy Magyarország állásfogla­lásában a keresztes hadjáratokkal szemben kettős áramlat mutatkozik, mely tényleges részvétét jó ideig megbénította; t. i. egyrészt a nagy tömegek passivitása és közönye, másrészt az uralkodóház hajlama. Ez utóbbi azonban nem csak vallásos okokra volt alapítva, hanem tisztán politikai indokokra is. Tagadhatatlan ugyanis, hogy az egész keresztes mozgalom eredetileg vallásos és rajongó jellege mindinkább háttérbe kezdett lépni és lassankint politikai kérdéssé vált; azon idő­ben, mikor Magyarország tényleg örvényébe sodortatott, az utóbbi szempont már határozottan felülkerekedett. Félre­ismerhetetlen tény, hogy a keresztes hadjáratok lefolyása az. európai hatalmak egymásközötti viszonyát egészen új ala­pokra fektette, és hogy ez utóbbinak súlypontja a száraz­földről a tengerpartra, és egyáltalán a tengerre lett terelve. A tengeri hatalom és a tengerészet által gyakorolt vezetése a világ sorsának, mely a középkor elején már majdnem fele­désbe ment, egyszerre újra uralkodó eszménynyé vált, a tenge­részetnek váratlan lendületet adott, és nélkülözhetlen fontos­ságának érzetét általánossá tette. Magyarország se vonhatta ki magát ezen tény elismerése alól; és belátván, hogy akarva nem akarva ellen nem állhat a korszakon uralgó áramlatnak, t. i. a kelet felé törekvő gravitátiónak, kénytelen volt saját tengermelléki hatalomkörére nagyobb figyelmet fordítani. És ezen feladat erélyes megkísérlése, ha nem is sikerűit annak keresztülvitele, II. Endre királynak jutott osztályrészül, ki mint első a magyar uralkodók közül válalkozott a tengeri

Next

/
Oldalképek
Tartalom