Századok – 1894

Értekezések - GR. WILCZEK EDE. II. Endre király keresztes hadjárata - I. közl. 592

GR. WILCZEK EDE. II. ENDRE KIRÁLY KERESZTES HADJÁRATA. 597 hős és hódító fényes szerepére. Nem rajta múlt, hanem a kedvezőtlen viszonyok egész tömkelegének tudandó he, hogy nagyszerű vállalata sikert nem aratott és nem vezetett sem a Szentföld visszafoglalására, sem a magyar tengeri hatalom megalkotására. De mindamellett érdemes is, érdekes is, e kettős törekvésével foglalkozni. Miután e sorok nem foglalkoznak a keresztes hadjáratok általános történetével, hanem tisztán csak a magyar hadjárattal, nem is lehet feladatuk, a »keresztes korszak«-nak a magyar expe-ditiót megelőző mozzanatait, melyek immár 120 éves időszakot foglalnak magukban, felsorolni. Elég tehát röviden csak arra utalni, hogy a világ eddig, számos kisebb és jelentéktelenebb expeditiótól eltekintve, négy nagy nemzetközi keresztes hadjáratot látott volt: az elsőt 1096-tól 1100-ig, a másodikat 1147-től 1149-ig, a harmadikat 1189-től 1193-ig, és az »úgynevezett« negyediket 1202-től 1204-ig; elég arra utalni, hogy ezen négy hadjárat, eredeti czélját tekintve, eredményre nézve fokról-fokra mindég alábbszállt ; hogy az 1099-ben alkotott »Jerusalemi királyság« már 1187-ben gyászos véget ért, és újra musulmánok birtokába került ; hogy a nagy és hatalmas I. Fridrik császár szövetsége Fiilöp Ágost franczia és Rikhárd angol királyokkal, s e három vitéz fejedelem személyes részvéte a harczban sem volt képes a Szentföldet felszabadítani ; hogy végre a negyedik keresztes hadjárat 1202-től 1204-ig már éppen a keresztényeknek keresztények ellen való harczává fajult, és a Szentfölddel és .lerusalemmel mitsem törődvén, a' byzánczi hatalom Európából való kiűzésével és a »latin császárság« megalkotásával megelégedett. Szükséges azonban ez utóbbi mozzanatnál egy perezre megállapodnunk, minthogy ezen utolsó hadjárat Magyarországra nézve a legnagyobb ' efolyással volt, és ez utóbbit úgyszólván erőszakkal kényszerítette, hogy kilépjen eddigi tétlenségéből a tettek porondjára, Minden eszményi és vallásos szemponttól eltekintve, az 1202-i hadjárat sajátszerű lefolyása Magyarországnak politikai szükséggé, sőt önvédelmi rendszabálylyá tette, hogy távol keleten síkra szálljon nem annyira a musulman, mint inkább legközelebb és legveszedelmesebb szomszédja, a velenczei köztársaság ellen. Ez utóbbinak hatalmát és dölyfét a keresztes hadjáratok rendkívüli módon növesztették; a keresztes vitézek t, i. már. rég felhagytak eredeti útirányukkal a Szentföld felé, mely a Duna völgyében. Magyar- és Bolgái'országon át, a byzánczi császárság határainál bosszantó akadályokra talált, és azért inkább azon három olasz város közvetítéséhez fordúltak, melyek SZÁZADOK. 1894. VII. FÜZET. 39