Századok – 1894

Könyvismertetések és bírálatok - „Pallas” nagy Lexicona - 271

tárcza. 271-Jenőtől a III-ik kötet jelent meg, mely az 1850—60 közti időt foglalja magában. Dacia történetét Király Pál kezdte meg, e korszak alapos ismerője, ki e téren már is sok becses munkát adott ki. Wertner Mór IV. Béla király történetét irta meg. Szádeczky Lajos átdolgozott kiadásban s oklevéltárral ellátva közzétette Mihály vajdáról írt munkáját. Valósággal nagy hiányt pótol Magyarország újabbkori története 1815-től 1893-ig két kötetben. melynek sok tekintetben töretlen úton kellett haladnia, mert e részben még előmunkálatok is alig vannak s melyet más helyen bővebben ismertetünk. Ebers György Ciceroneja a régi és új Egyptomot ismerteti, egyike a legérdekesebb és vonzóbb munkáknak, mely az újabb kutatások eredményeit felhasználja s végül Balbi egyetemes földrajzát Czirbusz Géza dolgozta át. E monographiák közül többre még vissza fogunk térni. — A PALLAS NAGY LEXICONÁBÓL megjelent az V-ik kötet mely a »Dammara és Elektromos gép« közt levő szavakat fog lalja magában. Az ilyen nagyobb szabású lexicalis vállalatokná egyik főkellék az, hogy a kötetek gyorsan kövessék egymást nemcsak azért, hogy a külföldi, jelesül a német vállalatokka versenyt tartsanak, hanem legfőként, hogy az első kötet czikkei e ne évűijenek addig, míg az utolsó is megjelenik. A magyar Nagy Lexicon e részben sem hagy fen kívánni valót. A negyedik kötet a mult év végén hagyta el a sajtót s már az V-ik is szétküldetett. Csak azt ismételhetjük, a mit többször kiemeltünk, hogy a kiváló magyar szaktudósok egész csoportja egyesűit a vállalat körül, kik kellően gondoskodnak arról, hogy a vállalat a tudomány mai állásának színvonalán álljon, hogy e részben főtekintet van a hazai magyar viszonyokra s hogy erre vonatkozólag épen azt találjuk fel, mit a külföldi szótárakban hiában keresünk : a monographiáknak és életrajzoknak hosszú sorozatát. Illustrálva is gazdagon van ez a kötet : kép és térkép számszerint 40 van hozzá csatolva, melyek közt több szinnyomat, rézkarcz és heliogravure van, pl. egyptomi művészet, a verespataki diptychon, Dürer egy képe, két antik szobor : a satyr s a farnezei bika, de ennél sokkal többre megy a szövegrajzok száma. — »ADATOK A VÁCZI LÖVÉSZ-EGYLET SZÁZ ÉVES MÚLTJÁBÓL.« Freisinger Lajos főlövész egy érdekes és ügyesen összeállított monographiában a lövész-egylet történetét vázolja. Kezdi az egylet alapításán, mely eleinte német volt (s melyet egy nyomtalanúl elenyészet magyar egylet előzött meg) de 1836-ban feloszlott, hogy egy új magyar egyletnek adjon helyet, a mely 1849 után 1858-ig csak mint társas kör létezhetett, mikor aztán újra alakult. Ez a kis munka érdekes adalék hazánk mivelődés-történetéhez. «