Századok – 1894

Tárcza; Önálló czikkek - Dr. Békefi Remig: A czikádori apátság megalapítása és színhelye 261

tárcza. 273-a jáki templom főapsisa diszítményének egyes részleteivel, de legtöbbet a régi pécsi székesegyház egy-két művészi maradványával. Ásatás közben találtunk még egy oszlopfőt, két csavartoszloptőt és egy pillérlábat. Az oszlopfő az úgynevezett téglaépítkezésnek gyönyörű szép részlete. Nem művészeti gazdagsága, hanem szabályos egyszerűsége s minden ízében stílszerű alkotása által hat. Benne a román ízlés gömbszelvényes oszlopfőinek egy példánya maradt ránk. A paizsok, a téglaépítkezés követelménye szerint nem félkörívesek, hanem bordaszerűleg fejlődnek, — vagyis az ívek csúcsban futnak össze. A paizsok az oszlopfő oldalain helyezkednek el, — de nem a vállkő lapjainak, hanem szögleteinek niegfelelőleg. Alul a kelielyalakból kerek nyak áll ki és jelzi, mily átmérőjű oszloptő állott alatta. Középen látható a négyszögű lyuk, melybe az oszloptő vascsapja illeszkedett, — s így a két rész egygyé olvadt. A két csavart-oszloptő bizonyára a kapubélletből való. A horpácsi templom csavart-oszlopa semmivel sem gazdagabb. Csakhogy míg itt a csavarodó vonalat levélalakulat kiséri megfelelő közökben : addig emlékünknél a félkörív kanyarog. A templom alaptervezetének és részleteinek ismertetéséből önként folyik, hogy műemlékünk románkori alkotás. Keletkezése idejét a XIII. század első felére tehetjük. Kérdés most már : mit bizonyít műemlékünk alkotásának rendszere ? Az apsisok egyenes záródása cziszterczi építkezésre utal ugyan, — de nem föltétlenül. A középkori egyházi építkezés szakavatott ismerője, Henszlniann, sem tekinti ezen jelenséget döntő bizonyítéknak ; mert — szerinte — a szentélynek és mellékszentélynek egyenes vonal zárása »némileg bizonyítja a cziszterczi rend szokását.« S így kimondhatjuk : az egyenes apsisból még nem következik, hogy cziszterczi templommal van dolgunk. Ezzel ellentétben egyházunk alaprajza oly részletet is tüntet föl, hogy ennek czímén meg kell tőle tagadnunk a cziszterczi jelleget. S ez a két torony, melyek sehogy sem illenek be a czisztercziek templomába ; mert ezeknél »mindössze egy kicsike, fából készült és bádoggal bevont tetőtorony (Dachreiter) emelkedik a kereszthajó közepe fölött,« Amint tehát a két torony alapfalai a föld alól szememláttára kibukkantak, tisztában voltam, hogy nem cziszterczi egyházzal van dolgom. De még ebbe sem nyugodtam bele. Az alapfalak mellékét jó mélyre leásattam, főleg ott, ahol a falak folytatódása lehetségesnek látszott, Most tűnt ki a valóság. A templom falai más