Századok – 1894

Értekezések - ÉRDÚJHELYI MENYHÉRT: A karlóczai patriarkátus és a boszniai gör. kel. egyház 224

A KARLÓCZAI PÁTRIÁRKÁT US ÉS A BOSZNIAI GÖR. KEL. EGYHÁZ. Hogy a boszniai gör. keleti egyháznak a karlóczai patriárkátushoz való viszonyát megállapíthassuk, mindenekelőtt tudnunk kell : vájjon utódja-e a karlóczai patriárka az ipeki pátriárkáknak ? Mert ha csakugyan szent Száva székének •örököse a karlóczai patriárka: úgy a boszniai gör. keleti egyháznak ezen patriárkátusba való kebelezését mi sem akadályozhatja meg. Vizsgáljuk tehát röviden az ipeki patriárkátus történetét ! A szerb egyház történetének nyitját annak nemzeti jellegében találjuk fel. A szerbség küzdelmében ott látjuk az egyházat; a nemzet szerencse-csillagának ragyogása az egyház emelkedését jelenti ; elnyomatása egyértelmű az egyház szenvedéseivel. S miért? Mert a szerb egyház nemzeti, így a nemzet életével, társadalmával lényegesen összefügg. Az egyházi szertartások egyúttal nemzeti szokások is ;az egyház ügye nemzeti ügy, az egyház nyelve nemzeti nyelv. Azért látjuk a szerbség politikai akczióiban az egyházat előtérben szerepelni, mely mint a nemzeti eszmék hordozója az új irányzatok érvényrejutását hathatósan elősegíti. Az egyház akcziója politikai actiót is jelent, az állam és egyház nem annyira karöltve, nem egymás mellett, hanem egymásba forrva működik. A szerbség állami életének konszolidácziójában a Nemanyák uralkodása alatt azonnal észlelhető a nemzeti egyháznak irányt adó hatása. A balkáni szlávság középpontján megalakult az egységes szerb állam, mely vezérszerepet vett fel a szomszédos rokonnépek között. A szétszórt szláv törzsek országgá tömörülnek s a nemzeti önkormányzat nyomban megszilárdul, létesül Szerbország nemzeti uralkodóházzal. Nemanya István ') A vallásos szokások beleszövődnek a szerb egész családi és társadalmi életébe. Karadzsics Vuk : láivot i obicaji naroda srpskoga. Bécs. 1867. 1—86 és 295—298 1.