Századok – 1894

Értekezések - ÉRDÚJHELYI MENYHÉRT: A karlóczai patriarkátus és a boszniai gör. kel. egyház 224

A KARL.ÓCZAI PATRIÁRKÁTUS ÉS A BOSZNIAI GÖR. KEI,. EGYHÁZ. megalkotta a szerb államot, fia Száva pedig a szerb hierarkiát.1

) A pétyi érsekség2

) magán viseli a szerbség nemzeti aspiráczióinak jellegét. A Száva által alapított nyolez püspökség közül Boszniára egy sem esik ; Herezegovinára egy : a zahumi.8

) A görög szertartású bosnyákokat Száva a határon levő dabari püspökség alá rendelte. Azért nevezték később a boszniai szerb püspökséget dabro-boszniainak. A dabro-boszniai püspök a törökök uralma alatt. Szerajevóba költözött. Hogy .szent Száva Boszniában nem alapított püspökséget, ennek okát Jíláics igen helyesen abban keresi, hogy azon időben Bosznia nem tartozott Szerbiához.4

) Mindazáltal Száva terve felismerhető a dabari püspökség elhelyezésében s hogy e terv reális volt,, megmutatta a következmény, mivel a szerajevói érsekség a dabari püspökségből keletkezett. Ezen tényekre támaszkodva Rádics azt tartja, hogy a szent Száva által alapított szerb egyház anyja a boszniai egyháznak.5) Mindezt megerősíti azon tény is, hogy a szerajevói püspökség az ipeki patriárkátus alá tartozott. Tehát mind a boszniai, mind a lierczegovinai szerb püspökség szoros viszonyban volt a szerb patriárkátussal.6

) A mit a szerb nemzeti egyház alapításában észleltünk, ugyanazt tapasztaljuk az események további fejlődésében. A szerb nemzet életének másik legkiválóbb szaka a nagy szerb császárság megalakulása Szilmi Dusán uralkodása alatt. Ugy mint a szerb állam első konszolidácziója összefügg a szerb nemzeti egyház szervezésével, a szerb császárság megteremtése is hasonlóképpen szoros viszonyban van a szerb patriárkátus létesülésével. Az 1346. évi ápr. 16-án tartott szkoplyei országgyűlés előbb kimondta a szerb patriárkátus felállítását és a szerb egyház függetlenítését a konstantinápolyi patriárkátustól, Janityije pétyi érseket elimerte szerb pátriárkának, azután kikiáltotta Dusánt szerb császárnak.7

) 'i Thirn J., A szerbek története. I. 65. 1. a) Tévesen nevezik ipeki érsekségnek. A város neve, hol az érsekség székhelye volt, Pety, vagy Pek. Az érsek Pety-től egy mérföldnyire •egy kolostorban lakott. Letöpis Matice Srpske. Knj. 150. str. 72. s) Ruvdrac kimutatja, hogy 8-at, nem 12-őt alapított. Letopis 150, 71. 1. Hogy hol volt a zahumi, vagyis herczegovinai püspökség székhelye : ez iránt eltérők a vélemények. Némelyek Stonba helyezik. Ez ellen azonban topographiai tekintetből alapos kételyek forognak fenn. Legmegbízhatóbb Jastrebov nézete, ki azt tartja, hogy ezen püspökség székhelye Zalomban volt, Herczegovina közepén. — Glasnik srpskog ucen. •dr. XLVIII, 409. 1. 4) Klaic V., Poviest Bosne. 346. 1. i 5

) Radie Emílián, Ein Kampf nm's Becht. Prag. 1879. 17. 1. «) U. ott. 18, 19. ') Thim, i. m. I. 88.