Századok – 1894

Hivatalos értesítő - A M. T. Társ. 1894. február 15-ki r. közgyűlés jegyzőkönyve 219

SZABÓ KAROLY EMLÉKEZETE. 20a-Sokat vesztett benne szívéhez nőtt kedves társasága, a M. Történelmi Társulat is. De vígasztal a tudat, hogy csak testileg vesztettük el őt, szelleme élni fog közöttünk mindörökké s tanítani, gyönyörködtetni, lelkesíteni fog mindaddig, a míg a Tisza Duna síkjain s a Kárpátok bérczei között magyar szó fog zengeni, oly szépen, mint ahogy ő azon írni tudott ; a míg magyar szív lelkesülni fog a nemzeti eszmékért, oly hőén, a mint lelkesült azokért az övé s egyetlen fogékony lélek lesz a régi dicsőség iránt, a melynek lelkesebb történetírója s hívebb tolmácsa nem volt ezredéves múltunk folyamán. És ha az ezredéves ünnepet meg nem érhette is testben : szelleme ott fog lebegni a munkácsi hegy felett, végig a honfoglaló ősök útján a Yereczkei szoros »Magyar kapu«-jától a titeli révig, a Kiskárpátoktól a székely havasokig, belopózik minden magyar szívbe, beoltja azokba az ezer évvel ezelőtti történetek kegyeletét. A nagy nemzeti ünnepen minden igaz honfi szívének az örömében, lelkesedésében ott lesz a Szabó Károly szelleme, a ki a honfoglaló ősök dicsőségének, az ősi magyar genius államalkotó és fentartó erejének büszke köztudatát hagyta örökségül nemzetére. Ezért áldjuk emlékét most és mindörökké. SZÁDECZKY LAJOS.