Századok – 1893

Könyvismertetések és bírálatok - Kuun Géza gróf: Relationum Hungarorum cum Oriente etc. Vol. I. Ism. Szádeczky Lajos 786

X TÖRTÉNETI IRODALOM. 789 zadig, 889-ig laktak, ott egyesülvén a kabar (= kara chazár. fekete kazár) nemzetséggel. Azt a folyamközi tartományt a Don tövénél máig is Lepedikának nevezik az oroszok, de nem Előd vezértől, hanem a leheda (laboda) növény nevétől. Innen 862-ben Németországba is elkalandoztak, mint gyors lovas nép nagy térségeket futván be rövid idő alatt. Lebédiából is a besenyők által szoríttattak ki, a midőn is ketté válván, egy részük visszament Alániába, a másik tovább vándorolt Etelközbe, a hol 889-től 892-ig maradtak egy folytában, a midőn Németországba látogattak el ; innen visszatérve K. Cr. szerint még hat évig maradtak Etelközben, a honnan ismét a besenyők beütése és pusztítása miatt vándoroltak tovább mai hazánkba. Ezek után a magyarok hét törzséről írván, kimutatja, hogy a rokon nemzeteknek (kun. székely, besenyő) állítólag mindeniknek hét törzse volt s ez a hetes szám iránt táplált előszeretetből költetett. Magyar volt a legelső törzs, melynek egy resze a hun háború után a Bosporus mellett virágzott, a melyből Árpád vezér származott, s a mely aztán az egész nemzet közös nevévé vált. A krónikák ismeretes hét törzséről kimutatja, hogy a Megyeren (Magyaron) kivűl mind más, rokon nemzetbeliek. A Nyék törzs idegen, mert elől harczol. pedig első sorba az idegeneket állították; Kürtgyarmat = kuturgur-germat,kuturgur (azaz bolgár) törzs ; a Tarján és Kara Kazár, kazár-törzs ; Jenő székely. A Volga mellett maradt magyarok görög-latin néven liepta-radici, héttörzsűeknek neveztettek. A krónikák 108 nemzetsége is ép oly problematicus, mert az oklevelek alapján ennél immár többet ismerünk. Constantinus szerint egy törzs egy hadtestet képezett. B. e. Salamon Ferenczünk az egész törzs-szerkezetet hadi felosztásnak tartotta, amint azt a magyarok hadi szervezetéről a vezérek korában írt genialis értekezésében fejtegette. Kuun Géza — sajnálattal nélkülöztük — ezekre nem reflectál; bár a hadi szervezetről ő is ír. A régi magyarok életmódjáról és intézményeiről írt fejezet elmondja, hogy a magyarok fejedelmüket tende, nagyvezérüket gyula néven hítták ; az erdélyi székelyek nemzeti fejedelmeiket eredetileg hám-nak nevezték, mint azt a Zandir-liám névből következteti K. G. Csakhogy a Zandir-liám névre építeni semmit sem lehet, mert az egyedül az u. n. Sándor-féle Csiki krónikában fordúl elő, melyet maga K. G. pár lappal előbb kétes eredetűnek mond. Ép ilyen problematicus eredetű szó a rabonbán is, a hogy később állítólag a székelyek fejét hívták. — A székely kérdésben K. G. általában a székelyek külön eredetének vitatója s Hunfalvy theoriáját, mintha a székelyek kir. telepítvényesek lettek volna,