Századok – 1893

Könyvismertetések és bírálatok - Kuun Géza gróf: Relationum Hungarorum cum Oriente etc. Vol. I. Ism. Szádeczky Lajos 786

790 ' TÖRTÉNETI IRODALOM. elitéli. De —• sajnos — a székelyek eredetének fogós kérdését az ő nagybecsű munkája sem oldotta meg. Atelkuzuról irván, kimutatja, liogy a Volga török neve az Etel a magyar krónikákban hol a Dont, hol a Dniestert jelenti. Mert a magyarok Lebédiában azon a néven nevezték a Dont, mint a hogy nevezték déli Baskiriában a Volgát. A magyar paraszt máig is könnyen átruházza vidéke folyójának vagy hegyének nevét (melyet nem tulajdon, de egyszerű főnévnek hisz) más vidékére. Erre egy classicus példát idéz K. G. Szabó Károly beszélte neki, hogy a Kőrös mellől egy apa íiát felvívén Bpestre, a fiu a Dunát meglátván, így kiáltott fel : ennye de nagy Kerezs ez ! S midőn az apa megmagyarázta, hogy ez a Duna, a fiú így ismételte felkiáltását : ennye de nagy kerezs ez a Duna ! — így történt az Etel folyó névvel, melyet a régi magyarok magokkal hoztak a Volgától Etelközig. Az utolsó fejezet a magyarok első vezérének választásáról szól, főkép Constantinus császár szövege alapján, összeegyeztetvén a keleti forrásokat a hazai krónikák tudósításával. A hazai források hitelességét általában K. G. gróf mindenütt nyomós érvekkel védelmezi, kimutatván, hogy több hitelesség tulajdonítandó azoknak, mint az általában mostanság szokásban van. E rövid összegezésből is látható, mennyi új adatot s eszmét tartalmaz Kuun Géza könyve a magyarok vándorlásairól, régi lakó helyeiről ; pedig eredetisége inkább a bizonyító idézetekben, okadatolásban rejlik, a mikre ki nem terjeszkedhetünk. Nagy nyereségnek kell tartanunk őstörténetünk tisztázására Kuun Géza gróf nagybecsű munkáját, a mely minden eddiginél teljesebben, világosabban tárja elénk mindazt, a mi a keleti, hazai és nyugati forrásokban a magyarok eredetére, vándorlására, ősi intézményeire, található. A dolog természetében rejlik, hogy sok megoldatlan kérdés marad fenn még ezutánra is. Kuun Géza munkája kétségkívül nagy nyeresége történetirodalmunknak s az I. kötet után méltó érdeklődéssel várjuk a II-ikat, a mely a magyarok etelközi történetéről, Nagy-Morvaországba és Pannoniába való beütéseiről, a bolgárokkal vívott harczokról stb. fog szólni s időrendi tábláját nyujtandja a magyarok vándorlásainak és vitézi tetteinek a honfoglalásig. SZÁDECZKY LAJOS.