Századok – 1893
Értekezések - DR. KOMÁROMY ANDRÁS: Egy hamis pénzverő a XVI. században - I. közl. 648
A XVI. SZÁZADBAN. 661 vei volt lekötelezve Büdy Mihálynak, a ki ezen a vidéken Ferdinánd pártjának leghatalmasabb oszlopa vala, bár a munkácsi várat és uradalmát csak mint Mária királynénak, II. Lajos özvegyének praefectusa tartotta kezén.1 ) Az örmény azonban úgylátszik csak afféle kontár mesterember volt, mert Büdy Mihály az elfogott ötvössel akarta őt helyettesíteni, de Miklós mentette magát, hogy fogalma sincs az érczmetszésről s ha vallomásának hitelt adhatunk, nem is csinált egyebet a várban, csak olvasztotta és mérte a pénzveréshez szükséges anyagot. Jobbára lengyel garast gyártottak, mert azt legkönnyebb volt hamisítani, de magyar pénzt is bőven vertek. Az 1537-ik év folyamán történt, hogy János király Majlád István erdélyi vajda és Fráter György vezetése alatt nagyobb hadsereget, körülbelül 18 ezer embert küldött Felső-Magyarországba a Ferdinánd pártiak ellen s ez alkalommal a barát úgy látszik Munkács várát is megszállotta, de Miklós mester egyik társával már az ostrom előtt menekült onnan.2) Szabadságának azonban nem sokáig örvendhetett, mert a balszerencse mindenütt nyomában járt. Ugy látszik, már nagyon jól ösmerhették őt — legalább is hírből — ezen a környéken, mert most Dobó Ferencz sietett hatalmába keríteni, és feleségestűi, gyermekestűi együtt elfogatván, Szerednye várában pihenteié ki vele az utazás fáradalmait. Ferencz úr mód nélkül szeretett volna pénzt veretni ; Nádasdyhoz intézett leveleiben előbb munkácsi provisornak, később praefeclusnak írja magát. 1552. január 24-én Mária királyné özvegyét Artándy Annát és fiát hűség esküjök alól föloldozván megparancsolja, hogy Munkács várát adják át Ferdinándnak. (Tört. Tár. 1887. 570.1.) Téved tehát Lehoczky, midőn Büdy Mihályt a vár és uradalom zálogos birtokosának mondja. (Beregvármegye III. k. 552. 1.) 2) Munkács ostromáról az egykorú történetírók nem emlékeznek, •csupán a székely krónikában olvashatjuk a következő sorokat: »1537. soldos liadat adánk Magyarországban Munkács alá, mi hadnagyunk vala oda Simjén Gergely. Böjtben, Szent-György napban ismét soldos hadat adánk Magyarországban az nímetek ellen stb « (Történelmi tár 1880. évf. 636. 1.) Ha most ezzel összevetjük a tanúkihallgatási jegyzőkönyvnek Miklós mesterre vonatkozó következő szavait : »praecessisse obsidionem arcú per monachum factam« és tudjuk, hogy Fráter György 1537-ben a felső-magyarországi hadjáratban tényleg részt vett, sőt még 1537. november 20-án is Kassán tartózkodott (Történelmi Tár 1878. évf. 215. 1.) : Munkács sikertelen ostromát egész bátran sorozhatjuk az 1537-ik év eseményei közé.
