Századok – 1893
Tárcza; állandó rovatok - Iskolai értesítők - 168
168 TÁRCZA. AZ ISKOLAI ÉRTESÍTŐK IRODALMA 1892-BEN. MÁSODIK EŐZLEMÉNY. • Folytatjuk a mult füzetben megkezdett szemlét : »A koronázás jelentősége Magyarországon« a koronázás évfordulója alkalmából Máramaros-Szigeten a ref. lyceumban tartott meleg hangú felolvasás Dobay Sándortól a máramaros-szigeti lyceumi Értesítőben. »A Cilley grófok és Cilii városa« ez. alatt Alleker Lajos a nyitrai főgymnasium Értesítőjében terjedelmesebb, jól irt monographiát közöl, mely önálló kiadványban is megjelent s már volt alkalmunk ismertetni. » Esztergommegye és város közállapota 1684 —1714«, a pannonhalmi sz. Benedek-rend esztergomi főgymnasiuma Értesítőjében Villányi Szaniszlótól, mutatvány szerzőnek azóta megjelent monographiájából, melyről múlt füzetünk közölt külön ismertetést. »Monographiai följegyzések Lippa jelenéből és múltjából«, a lippai állami és középkereskedelmi iskola Értesítőjében Eisenkolb Auréltól. Ez értekezés nagyobb fele Lippa leírásának van szentelve s ez két részből áll : 1. a város földrajzi leirása, 2. az önkény tes tüzoltókar megalapítása s fejlődése — míg a 3-ik rész Lippa történetének van szentelve. Csak az első fejezet van közölve, mely Lippa történetét a XIII-ik század végéig tárgyalja. Kezdi a római koron, midőn ott a szoros szádánál táborhely létezett. A IX-ik század történetéhez érve, az Anonymus-féle G-lád-mondát ostromolja. Vizsgálja a név eredetét s valószinűnek tartja, hogy az a szláv »Lip« (hársfa) szótól származott ; elbeszéli s czáfolja a helyi mondát, mely alapítójának Árpádot mondja. A XIII-ik század végén már várkastély volt mint főlerakó helye az erdélyi- bányatermékeknek, különösen a kamarai sónak. Tüzetesen szól a bükkösi szőlőhegy mögött létező toronyszerű romhalmazról, kimutatván, hogy az nem lehetett Lippa fellegvára. Utolsó s legbecsesebb része a vár régi térképének magyarázata, melynek rajzát is közli. Óhajtandó, hogy értekezését folytassa, s hogy jövőre az oklevélforrásokat is idézze. » Somogymegyéneh közigazgatása a. török uralom alatt és után a megye visszaállításáig« czím alatt a kaposvári m. kir. állami főgymnasium értesítőjében igen figyelemreméltó, eredeti levéltári kutatásokon alapuló értekezés jelent meg Okányi Pál tollából. Röviden vázolván a megye múltját, mely köztudomásúlag a legrégibb a czímert nyert megyék között, (II. Ulászló adván azt még néki,) közli a megye dicalis conscriptióját 1534-ből, mely mutatja a szomorú tényt, hogy 7348 portából már csak 4522 volt ép állapotban. Becses a török hódítás alatti állapot ecsetelése is, amely 119 év a megyét majdnem teljes szétzüllésre juttatta, Zalamegyébe lévén névleg bekebelezve. Közli Zrínyi Miklós egy 1660-iki levelét is a megyei levéltárból. A következő fejezetek is : a felszabadult megye, a dunántúli hadjárat, a vándorló megye stb. mind igen tanulságos és csak kívánatos, hogy folytatása is következzék.
