Századok – 1893

Tárcza; állandó rovatok - Iskolai értesítők - 168

TÁRCZA. 169 Az irodalmi dolgozatok általában véve komoly törekvésről tanúskodnak. Örülünk, hogy ítéletünk e tekintetben elég kedvező lehet : egyfelől pusztán az ügy érdeke miatt, másfelől pedig azért, mert évek óta figyelemmel kísérvén az iskolai programm-értekezéseket, jóformán mi voltunk az elsők, a kik az egyszerű, sokszor rosszul összetákolt compendiumok helyett önálló kutatáson épülő dolgozatok írását sürgettük az értesítőkben, vagy ha ilyenek egyáltalában nem lehetnek, legalább oly dolgozatokat, a melyek tisztán paedagógiai szempontból tanulságosak az ifjúságra nézve. Természetes, hogy ha az irodalmi, illetőleg tudományos szempontot a paedagógiai szempont is támogatja a dolgozatban, annál inkább helyén van az iskolai értesítőben. E részben is kedvezőleg nyilatkozhatunk. Nem tekintve, hogy a magyar irodatomtörténet akármelyik kiválóbb alakjának tanulmányozása már önmagában is nemesítő hatással van az ifjú kedély « értelem fejlődésére : az alább ismertetett programm-értekezések jó része kiválóan épen ilyen helyes paedagógiai szempontból készült. Ilyenek első sorban ama dolgozatok, a melyek Széchenyi Istvánról szólanak. Az 1891 j92. iskolai év elején, szeptember 21-kén, levén Széchenyi születésének százéves fordulója : középiskoláink a közoktatásügyi kormány utasításából ünneppel ülték meg ezt a napot s a tanári kar egyik tagja Széchenyi államférfiúi működéséről lelkes szavakban emlékezett meg. Öt ilyen dolgozatról teszünk említést. » Széchenyi emlékezetéti Révy Ferencz újítja föl az »Értesítő a budapesti m. kir. állami felsőbb leányiskola 1891^9 2-iki iskolaévéről« czímü tudósítványban, jó részt a Zichy Antal kiadásai alapján. A dologozat négy kisebb szakaszra oszlik. A szerző elmondja röviden Széchenyi életét, azután fejtegeti államférfiúi alkotásait, vázolja jellemének alapvonásait s végül Széchenyi anyjáról és nejéről szól, mint a kik nem csekély hatással voltak életére és működésére. Mindegyik fejezet ügyes kidolgozás eredménye ; de kivált az iskola jelleme szempontjából dicséretet érdemel a szerző, hogy az utolsó fejezetet megírta és elmondotta. Azoknak, a kik honleányi hivatásukat átérteni akarják és tudják, kétség kivül igen tanulságos lehet vala egy magas szellemű nőnek oly korszakalkotó férfiúra tett hatását bár csak rövid fejtegetésben is látniok, mint Széchenyi István volt. » Széchenyi István gróf működése nemzetgazdasági szempontból« czímü rövid, de érdemes dolgozatot olvassuk Sebestyén Jenő tollából a budapesti kereskedelmi akadémia harminczötödik évi jelentésé-ben. Az író szempontja a tudomány azon ágával kapcsolatos, a melynek a kereskedelmi akadémia fő istápolója. Ezért az író hazánk mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi állapotát tárja olvasói elé, a milyen Széchenyi föllépése előtt volt s a milyenné általa lett. Az ellentét elég sikerült, a főeredmények elég szabatosan vannak összefoglalva. »Széchenyi emlékezetét« Mika Sándor újítja föl a brassói m. kir állami főreáliskolának hetedik évi értesítőjében. Kissé sötét képet festve hazánknak Széchenyi előtti állapotáról, főbajnak a magyar közszellem