Századok – 1893

Könyvismertetések és bírálatok - Pauler Gyula könyve az Árpádokról 885

TÖRTÉNETI IRODALOM. PAULER GYULA KÖNYVE AZ ÁRPÁD-KORRÓL. Néhány nap óta mindnyájunk kezében van már e könyv, de róla most itt, a könyvismertetések rovatában, mégsem mint könyvről, hanem jelentőségéhez méltóan : mint eseményről kell megemlékeznünk. Szakembereink beható bírálatai — a milyenről már folyóiratunk is gondoskodott — majd tüzetesebben meg fognak vele ismertetni, mi azonban ezúttal csak azokat az elvitázhatatlan szempontokat sietünk kiemelni, amelyek e munka megjelenését a magyar történetírás ünnepévé avatják. Pauler Gyula művének korszakos jellegét nem szükség hosszasan bizonyítgatni. Elég csak azt az egy dolgot kiemelnünk, hogy az Árpád-kor történetének anyaga, úgy amint az még a nagy Katona István kezéből nyerte (1779—1782) első formáját, — íme csak most a Pauler könyvében, tehát több mint egy század múlva került teljes és tökéletes revisio alá. Minden eddigi történetben ez a már meglehetősen elavult conceptio uralkodott, a mely még az oly jeles történetíróinknál is, mint Szalay vagy Horváthnál csak a művésziesebb forma s a modernebb világnézlet által vált ki a többi közül. Pedig egész múltunk az Árpád-korban gyökerezik ; fajunk szellemének minden alkotása itt nyerte prototypusát. Kiszámíthatatlan tehát az a hatás, melyet e korszaknak a tudomány legmodernebb eszközeivel készült ezen új feldolgozása fog történetírásunkra gyakorolni. Mert minden ilyen nagyobb szabású munka csak a laikus közönségre képez valami befejezett dolgot, a tudomány számára ellenkezőleg új meg új erők forrásává válik, s gyorsabb, egyenletesebb haladásra, intensivebb s általánosabb működésre teszi azt képessé. Ez a szép hivatás vár a Pauler művére is, s ez teljesen az ő érdeme lesz, de könyve egyszersmind — büszkén valljuk — fényesen tanúskodik arról, hogy történettudományunk európai