Századok – 1893

Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: A magyar kegyúri jog kezdetei Magyarországon 850

A MAGYAR KIRÁLYI KEGYÚRI JOG KEZDETEI MAGYARORSZÁGON. (Töredék Fraknői Vilmos sajtó alatt levő munkájából.) I. Mikor Magyarországon, a térítés munkájának sikeres előhaladásával, az egyház szervezésének időpontja elérkezett, ezen feladat megoldására az egyház fejétől a megbízást és felhatalmazást István fejedelem kapta. Evégből, az apostoli szent-szék követének, mintegy a pápa helytartójának, széleskörű hatalmával ruháztatott fel. Az egyházi joghatóságnak világi fejedelemre való ilyetén átruházása a történelem lapjain elszigetelten álló eset.1

) Ezen tény (szintúgy mint a korona adományozásával a magyar állam függetlenségének biztosítása) a középkor egyik legnagyobb pápájától, II. Szilvesztertől ered. Az indító okok, a mik vezérelték, világosan állanak előttünk. A német császári udvarral, hol mint nevelő és bizalmas tanácsos működött volt, szoros összeköttetésben állott. Adalbert püspökhöz és Asztrik apáthoz, kik a magyar nemzet megtérítésében jelentékeny tényezők voltak, rendtársi és baráti viszony kötelékei csatolták. így tehát a magyarországi állapotok, különösen az ifjú fejedelem egyénisége és műve sikerének feltételei iránt alaposan tájékozva kellett lennie. l) A kiváltság, a miben több mint egy századdal utóbb II. Orbán pápa Boger siciliai fejedelmet részesítette, más természetű. A bullában arról biztosítja, hogy Siciliában legátust állandóan nem fog tartani, ha pedig esetről-esetre küld oda, amit az elrendel, annak végrehajtása a fejedelemre lesz bízva. (Sentis, Die Monarchia Sicula. Freiburg. 1869.)