Századok – 1893

Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: A magyar kegyúri jog kezdetei Magyarországon 850

A MAGYAR KJRÁLYI KEGYÚRI JOG STB. 851 Minthogy Magyarországon a térítés műve főleg azért ment végbe kivételes könnyűséggel és gyorsasággal, mert azt a nemzet feje vezette és intézte : ezélszerűnek látszott az egyház megalapításának feladatát és az ehhez szükséges egyházi hatalmat is az ő kezeibe tenni le. Ily módon a nemzet függetlenségi érzetét kimélni lehetett, míg azt idegen pápai követ vagy érsek beavatkozása sérthette volna. Es az egyház, a nemzetet aziránt, hogy szabadságát veszély nem fenyegeti, megnyugtatván, viszont remélheté, hogy hatalmának érvényesítésében nem ütközik nehézségekbe.1) Emellett Szilveszter eljárása a kiváló bölcsesség bélyegét viseli magán azért is, mert lehetővé tette, hogy István mint a pápa helytartója gyakorolja azokat a jogokat, amiket a császárok és más fejedelmek önhatalmúlag ragadtak magokhoz, és állami souverenitásuk kifolyása gyanánt tekintettek. Az a pápai irat, mely István fejedelmet a szentszék követévé rendelte, és hatalomkörét szabályozta, nem maradt ránk. Az úgynevezett Szilveszter-bullát, mely a XVII. század közepe óta ismeretes, és hitelessége iránt heves irodalmi harczokat támasztott, immár a történeti kritika föllebbezést kizáró ítélettel álműnek nyilvánította.2) Maga István, az ő saját okleveleiben, pápai felhatalmazásra hivatkozik, aminek alapján egyházi ügyekben rendelkezett ; de arról, hogy az apostoli követ tisztét viselte, nem tesz említést.8

) ') Épen ezen indokolással kéri IV. Béla király 1238-ban a pápától, hogy Bolgárország területén a pápai követség tisztét ruházza rá. »Quia — úgymond — si cum legato sedis apostolice illas partes ingressi fuerimus, ab universis illarum parcium incolis presumetur, quod non nobis, sed Romane ecclesie eos velimus eciam in temporalibus subicereTheiner, Monumenta Hungáriám sacram illustrantia. I. 171. -) Dr. Karácsonyi János a M. T. Akadémia Történelmi Bizottságától kiadott könyvében (Szent István király oklevelei. — Budapest 1891.) szembetűnően kimutatja, hogy amaz oklevél a X. századbeli pápai cancellária szabáh'aitól és gyakorlatától egészen eltérő módon van szerkesztve, hogy úgyszólván szóról szóra VII. Gergely pápa leveleinek és Hartvik legendájának szövegéből van egybeállítva. 3) Szent István király okleveleinek egy része szintén ál müveknek bizonyulván, csak azokra hivatkozunk, amelyeknek hitelességéhez kétség nem fér. Ezek szerint a pécsi püspökséget »cum consensu apostolid« alapította. A pécsváradi apátságnak »ex consensu et corfirmacione auctoritatis