Századok – 1893
Értekezések - THURY JÓZSEF: Ki volt a vak török császár 840
KI VOI.T A »VAK TÖRÖK CSÁSZÁR« '? 843 levő herczeg neve Musztafa volt s ezt testvére, II. Murád, vakíttatta meg trónra lépte alkalmával (1421). Vizsgáljuk meg ezt az állítást közelebbről. Igaz, hogy II. Murádnak volt egy Musztafa nevű öcscse. Ez azonban, mint Hamid-ili kormányzója, még fiatal gyermek korában fellázadt bátyja ellen s elfoglalta Niceát. Murád ekkor ellene indult, öcscse seregét szétverte s magát Musztafát elfogván, Nicea mellett egy fára felakasztatta 1423-ban.1) Nem lehet továbbá azonos a vak török császárral II. Murád nagybátyja, I. Bajezid fia Musztafa sem, a ki 1421-ben hasonlóan föllázadt Murád ellen s a kit ez — az ulubádi vereség után Drinápolyig űzvén és Kizil-Agacs-Jenidse mellett kézre kerítvén — szintén felakasztatott Drinápolyban.3) Ezen a két herczegeu kivűl, a történelmi tudás szerint, csak Ii". Mohammed egyik fia viselte a Musztafa nevet, de ez utóbbi itt már nem jöhet szóba. Hammer szerint II. Murád csakugyan megvakíttatta két öcscsét, Juszufot és Mahmudot,3 ) — de ez az állítás nem egészen megbízható. II. Murád testvéreinek sorsára vonatkozólag a régi török történetírók mindnyájan megegyeznek, csak neveik tekintetében mutatnak eltérést. Ugyanis egyezőleg állítják, hogy II. Murádnak két bátyja még apjuk életében meghalt mint amasziai helytartó, két öcscse pedig az 1430-ik évi pestisben halt el. Csak hogy míg a két elsőt Nesri és Kara-Cselebizáde Ahmed és Musztafának, a két utóbbit Juszuf és Mohammed-nek nevezik, addig Ali efendi amazokat Alaeddin és Ahmed,-i\ék, emezeket Urkhán és Haszánnak, Szolakzáde pedig az idősebbeket Juszuf és Ahmednek s a fiatalabbakat Musztafának és Mahmudnak mondja. De akármi volt a neve egyiknek és másiknak, annyi bizonyos, hogy II. Murád trónra léptekor már csak két öcscse élt, s ha ezek valóban megvakíttattak is, még sem azonosítható egyikük sem a hazánkba költözött vak török császárral : mert tudjuk róluk, hogy otthon, Törökországban haltak el ; ') Lutfi pasa 23 (bécsi cs. kvtár H. 0. 17.), továbbá Szolakzáde (l880-ki kiadás) 147—149 s végre más török írók Hammernél I. 4 17. =) Lutfi pasa 22. és Szolakzáde 147. 1. 3) Geschichte des Osmanischen Reiches I. 443.
