Századok – 1893

Értekezések - THURY JÓZSEF: Ki volt a vak török császár 840

844 THÚR Y JÓZSEF. s mert haláluk idején, 1430-ban, legfölehb 24 és 25 éves fiatal emberek lehettek, minthogy bátyjuk, II. Murád, akkor 26 éves volt, — így tehát egyiküknek sem lehetett még két, olyan érett férfivá lett fia, a milyen Csalopia Dávid és Orkhán bég volt ebben az időben. Eddigi kutatásunk eredménye az, hogy a kérdéses »vak török császár« sem Murád, sem Musztafa nevű nem lehetett, sem II. Murád szultán testvéreivel nem azonosítható. E negativ eredmény után tehát már most csak az lehet a feladatunk, hogy a névvel nem törődve kutassunk a török uralkodó család körében olyan szultánok vagyis berezegek után, a kik az itt szóba jöhető korszakban megvakíttattak. II. Murád korától visszafelé menve, először Szulejmán emír fiát, I. Bajezid unokáját ismerjük ilyen vak török herczegnek. Tudjuk, hogy I. Bajezid fogsága és halála után fiai : Szulejmán, Mohammed, Isza és Musza 10 évig versengettek a trón birtokaért, míg végre 1413-ban I. Mohammed lőn a győztes. E válságos, időben Szulejmán emír (kit a njugoti írók helytelenül I. Szulejmánnak neveznek) szövetkezett a görög császárral és fiát — kinek nevét nem tudjuk — annak udvarába küldte. Mikor aztán I. Mohammed 1413-ban Muszával háborúskodott, a császár szabadon bocsátotta Szulejmán fiát, hogy segítse nagybátyját, I. Mohammedet. Szulejmán fia azonban e helyett maga is trónkövetelőnek csapott fel és Jánboli környékén sereget gyűjtött maga mellé. Ekkor I. Mohammed a lázadó csapatát megtámadta és szétverte Jánboli mellett, mely alkalommal Szulejmán fiát nevelője, Zaganosz, Mohammed kezébe szolgáltatta, a ki aztán ezt megvakíttatta és Bruszába küldte, Akhiszár helységét (Nicea és Kiva közt) adván neki eltartására. A megvakított herczeg azon időtől fogva haláláig Bruszában tartózkodott.1) ') Szolakzáde 126. és Sejkhzáde Mohammed Eszád »Gülsen-i-meárif« cz. műve I. köt. 502. 1. — Hammer ezt a megvakított herczeget Szulejmán emír ú'cscsenek mondja és Kászimnuk nevezi. (I. 341. és 384.) Beszél más helyen Szulejmán emír /iáról is, a kinek neve szerinte Urkhán volt s a kit Musza fogott el és küldött Bruszába, hol 1430-ban meghalt (I. 352, 443.). Végre Ásikpasazáde szerint Szulejmán emírnek az a névtelen fia, a kit Zaganosz árult el, I. Mohammed parancsára kivégeztetett (1. Hammer I. 386.) — Látnivaló, hogy Szulejmán emírnek Zaganosz által elárult névtelen fia s Hammer Kászim-ja és TJrkhán-ja voltaképen egy ugyanazon