Századok – 1893

Könyvismertetések és bírálatok - Dr. Thim József ismertetése az újabb szerb irodalomról - 814

814 ' TÖRTÉNETI IRODALOM. eredményeit. Egyáltalában oly népről s korról, minő a magyar volt a honfoglalás korában, sokkal gyakrabban kell alkalmazni a talán-t, meglehet-et, mint a bizonyos-t és kétségtelen-t. Véleményem szerint a helynevekre is túlságos súlyt helyez az író. A könyvnek tán egy negyed része azoknak van szentelve, mi az élvezetes olvasásnak éppen nem válik előnyére. Pedig még az Árpád-kori helynevek közt is csak milyen kevés vezethető vissza biztosan a honfoglalás korába. És még a biztosak közt is milyen ingatag talajon jár az etymologizálás. Komárnikot, Komárnót, Kamaróczot s Komoróczot, továbbá Komárvárost a szláv komar-ból (szúnyog) magyarázza ki a szerző (79. 1.), Komáromot pedig az ó-felnémet Kamara szóból. Min alapul ez a megkülönböztetés ? A munka legsikerültebb részeihez tartozik az összehasonlítás a normannok és magyarok rabló portyázásai és pusztításai közt. Kitűnik ebből, hogy más népek csak úgy értettek ehhez, mint az annyira rettegett és átkozott magyarok. Abban azonban már téved a szerző, ha azt hiszi, hogy a rablást az Árpád királyok korában sem tartották bűnnek. » A rablást, mely nyilt és bátor fellépést követel, fennmaradt legrégibb törvényeink egyáltalában nem üldözik.« (121. 1.) Elég ennek megczáfolására Sz.-István I. decretumának 33. pontját elolvasni, mely arról szól, minő büntetés éri az ispánt, vitézt, vagy közembert, ki másnak házára tör »ad perdendum eum atque suas dissipare res.« Ez csak rablás. Egészben véve az említett hibák levonásával, jól összeállított és elevenen megírt könyvet nyert Borovszky munkájával közönségünk. M. H. Nóvák Golubszki, Uszpomene iz narodnog pokreta 1848 i 1849. godine. U. Novom szadu 1893. Golubszki nemzetőri kapitány volt 1848 — 49-ben a felkelő szenttamási nemzetőrségnél s végig küzdötte a szent-tamási harczokat. 1850-ben kelt jegyzeteit számos szemtanú közléseivel bővítve most kiadta Újvidéken. Érdekes emlékíratok, melyből megtudjuk, hogy eleinte a szent-tamási szerbek a magyar zászlót tűzték ki s örültek, hogy a németekkel egyenjogúakká lettek. Csak a karlóczai gyűlés után pártoltak el. Mészáros ügyetlensége, Beehtold árulása megerősítést nyer. Sztefánovics-Vilovszki, a ki szintén részt vett a szent-tamási harczokban ezen művet a »Sztrazsilovó« (Újvidék) irodalmi hetilap 35. számában ismerteti, s ujabb adatokat közöl. Egyébiránt Sztefánovics a forradalom után szerb és német nyelven megírta élményeit. (Lásd Magyar Könyvszemle : Thim dr., Az 1848 — 49. szerb felkelés történeti irodalma.) T. J.