Századok – 1893

Könyvismertetések és bírálatok - Dr. Thim József ismertetése az újabb szerb irodalomról - 815

815 ' TÖRTÉNETI IRODALOM. Knez Milos, pricsa o szebi. Szpomenik XXI. Milicsevics M. Gy. szerb akadémiai tag, a belgrádi nemzeti könyvtár igazgatója a szerb akadémia »Emlékeiben« a XXI. füzetben teszi közzé Obrenovics Milos fejedelem önéletrajzát, melyet az Írnokának tollába mondott. Fukar, kevésszavú életrajzi leírás ez, és esak a fő eseményekre szorítkozik, de így is rendkívül érdekes. Eltekintek a szerb események ismertetésétől s csakis azon adatokat hozom fel, melyek monarchiánkra vonatkoznak. A szerb fejedelem konstantinápolyi utja alkalmával jutott először érintkezésbe Strirmer ausztriai követtel s beleegyezett, hogy a számos kereskedelmi differeneziák elintézésére Belgrádon egy osztrák ügyvivő által Ausztria képviseltesse magát. Az első tisztviselő Meanovics volt. Milos ez alkalomból kapta meg az I. oszt. vaskorona rendet. Petronijevics Avram, Milos ellenfele, emiatt hevesen megtámadta és Milos később megbánta ezen Metternichnek tett engedményt. Leköszönése után Oláhországba s innét az orosz konzul felszólítására Bécsbe ment, hol 8 évet töltött. Metternich szívesen fogadta. Az 1848. forradalom kitörésekor, mikor az udvar elmenekült, ő Zágrábba ment junius 2-áu. Alig hogy itt volt, a horvát bán Laibachba küldte, előbb fegyveres őrizet alá helyezvén. Gáj Lajos, a hirhedt agitátor megmondta neki, hogy azért történik ez, mert egy bécsi levél szerint Obrenovics magyar párti. Aközben 19,000 forintot és 2000 aranyat csalt el tőle. Junius 5-én Laibachba internáltatott. Jellacic, úgy látszik, ezen pénzből nem látott Semmit, mert a horvát tartoinánygyülésen nyiltan szemére vetette Gájuak, hogy Milost kifosztotta. Jellemző, hogy Rajaesics patriarcha egyedül védte Gájt ! Laibachból Innsbruckba, — hol a Gáj ügyben kihallgatták — Ischlbe, Linzbe, Badenbe, Drezdába s végre Oroszországba utazott s később vissza Oláhországba. Itt megszakad az érdekes önéletrajz fonala. Függelékül négy egykorú levél található, melyeket Blaznavác Petrovies Milivoj Knityánin Istvánnak és Sándor fejedelemnek írt. A levelek eredetije az országos levéltárban vannak és Milos 1848. szereplésére vonatkoznak. DR. THIM. Szláv irodalmi szemle. Legújabban Zub Popovics Sándor, a keleti kereskedelmi akadémián a szerb-bolgár nyelvek előadója adott ki egy érdekes füzetet »Uszpomene« czímen. Ezen essay-szerü feljegyzések I. része a »Nase Doba« újvidéki lap 17 — 22. számaiban látott napvilágot és kivált Radicsevics Branko hirneves költő életrajzához járul sok új adattal. Kiváló érdeiességü azonban a Budapesten 1893-ban megjelent II. rész. Meztelen igazsággal ír megtörtént dolgokat a szerb színészet kezdeteiről a hatvanas