Századok – 1893
Könyvismertetések és bírálatok - Röhricht; Reinhold: Studien zur Geschichte des fünften Kreuzzuges. Ism. M–a S–r. 67
TÖRTÉNETI IRODALOM. 67 nokról, az igazság szeretetéből mondta ; ő romanofil s szükségesnek tartja politikai okokból is fönntartani velük a jó egyetértést, a nagy orosz törekvésekkel szemben s igéri, hogy román barátai kívánságára, ezentúl nem rumänisch, de romanisch fog irai s beszélni. Ez az engedmény, reméljük sok időre biztosítani fogja a világpolitika egyensúlyát. DR. RÉTHY LÁSZLÓ. Studien zur Geschichte des fünften Kreuzzuges von Reinhold Röhricht. Innsbruck, 1891. Mint a középkor egyik legkimagaslóbb és kétségkívül legmegragadóbb eseménye, a keresztes hadjáratok története, minden időben kiválóan foglalkoztatta a történetírókat. Irodalma egész könyvtárt képez, de a jelen század közepéig több vagy kevesebb gonddal és ügyességgel készült feldolgozások ma már jórészben mind elavultak, mivel e nagy történelmi esemény forrásainak hozzáférhetősége és kritikai vizsgálata napjaink számára volt fenntartva. Még Michaud fényes tollal írt munkája — történelmi tényeknek vett jámbor legendáival - sem képez kivételt. A keresztes hadjáratok rengeteg anyagot képező forrásainak közzététele első sorban a Riant gróf vezetése alatt állott »Société pour la publication de textes relatifs à l'histoire et à la géographie de l'Orient latin« érdeme. E társulat megbízásából tette Röhricht tanulmányainak tárgyáúl az ötödik keresztes hadjárat történetét s miután a társulat költségén 1879-ben a »Quinti belli sacri scriptores minores« és 1882-ben a »Testimonia de quinto bello sacro minora« czimű forrásgyűjteményeket közzétette, egy befejező kötetben az e hadjáratra vonatkozó leveleket, a kiválóbb keresztesek névsorát és a hadjárat szinterének földrajzi leírását szándékozott összefoglalni. Azonban Riant gróf halála 1888. deczember 17-én a társulat feloszlását vonta maga után s Röhricht elveszítvén a munka kiadásához szükséges anyagi segélyt, kénytelen volt megelégedni azzal, hogy az összegyűjtött becses anyagból legalább a legfontosabbakat jelen szerény terjedelmű munkájában közrebocsássa. Minket e munka első sorban a magyar történelmet érintő részeiért érdekel. Az ötödik keresztes hadjáratban vesz a magyar nemzet először részt a kelet és nyugot között több mint egy század óta kitört nagy küzdelemben, de mint a vihar legerősebben ott korbácsolja fel a hullámokat, a hol keletkezett s ereje minél tovább halad annál inkább vesz, úgy a keresztes hadjáratok eszméje is, mely a XI. század végén Nyugot-Európa népeit oly 5*