Századok – 1893

Könyvismertetések és bírálatok - Fermendžin: Acta Bosnae stb. Ism. –LI –L. 609

610 TÖRTÉNETI IRODALOM. ki rendje dicsőségének hirdetését. Élte pályáját nézve, azt látjuk, hogy tizenhét éves korában lépett a rendbe, (szül. 1845.) hét évig tanúit, míg letette a fogadalmat s most huszonnégy éve, hogy működik. Rendtársai nagyra tartották, mert ő volt az egész rend definitor généralisa Rómában, mint rendjének biztosa pedig a különféle tartományokat rendre vizsgálta s azok állapotáról jelentést tett a rend főnökének, ma pedig, mint a rend annalistája, történetírója Rómában tartózkodik. Gyűjtő természet lévén, a hol csak megfordúlt. mindenütt a könyvtárakat és levéltárakat tanúlmányozta, másolt és tanúit Magyarországban, horvát és sziavon földön, Olaszországban nem igen akadunk olyan levélvagy könyvtárra, a hol Eusebius atya ne dolgozott volna. Gyűjteményének egy részét, azt, a mely Bulgária egyháztörténetére vonatkozik, 1887-ben adta ki a zágrábi Akadémia.1) Első okiratgyűjteményében rendszeres czélt tűzött maga elé. 1565—1799. 265 darabban kiadta a különféle levéltárakból e czélra készült másolatait. Legtöbbet és legértékesebbet a római propaganda fidei levéltárában talált. Számos darab valóságos gyöngy a katholiczismus s általán a Balkán-félsziget XVI—XVIII. századbeli vallási történetéhez. Annál becsesebbek ezek az adatok, mert a török hódoltság balkán és dunavidéki társadalmi képét ezek nélkül meg nem érthetjük. Igaz ugyan, hogy Eermendzin atya az okirattár használhatóságára nézve azon kivűl, hogy a kötet elejére az okiratok rövid tartalmát tette, a végéhez meg egy olyan a milyen indexet csatolt, egyebet nem is tett. Előszava, csak épen szó, mely elől van, az okiratok felől magokról nem tájékoztat, de így is köszönjük. Csak nem tehetünk a bányásznak szemrehányást azért, hogy pénzt nem ver az érczből ! Elég dolga van szegénynek, míg napvilágra hozza. S ezt az érdemét Eermendzinnek legelői említjük, a szorgos gyűjtőét, ki nemcsak imádkozott, hanem dolgozott is. Jól tette a zágrábi Akadémia, hogy kiadta ezt a kötetet, (latin szerkesztéssel) és a gyűjtőt megválasztotta tagjának. Tudjuk mi azt jól. hogy a zágrábi Akadémia vezető tagja, a nagy tudományú Raèki, e gyűjtemény kiadásával, a tudományos intentio mellett, még az Akadémia alapítója : a diakovári püspök irányának is szolgálatot tett. Ez az irány a délszláv katholiczizmus históriai megokolása. Ez a tárgy politikai térre vinné át a szót, a mi nem szándékunk, csak mellesleg említjük, hogy a ferenczesek közül kerülnek ennek az iránynak az előharczosai. Eermendzin atya, mint a rend történetirója és Wadding folytatója — bizton hisszük — követni fogja elődje ') Acta Bulgáriáé ecclesiastica. (Monumenta spectantia históriám slavorum meridionatium XVIII. kötet) Zagrabiae 1887. XXII. + 409.