Századok – 1893
Értekezések - THURY JÓZSEF: A török hódítás kezdete Magyarországon 559
MAG YARORSZÁG ON. 579 Szulejmán a Buda elfoglalása után kelt fethnáméban így magyarázza meg eljárását.1 ) »A föntebbi években isten kegyelméből és győzelmes kardom segélyével meghódítottam Magyarországot s fővárosát Budát; de mivel abban az időben nagyon távol esett a moszlim birodalomtól és így nehéz lett volna kormányzása, János király pedig adófizetésre kötelezte magát érte : ennélfogva Magyarország királyságát a nevezettre ruháztam volt, annak halála után pedig fiának, Isztfán királynak, ajándékoztam. De a Magyarországgal szomszédos Németország királya, a Ferandus nevű hitetlen is szeretett volna Magyarország királya lenni. Ezért Karlo nevű testvérének szövetségével óriási hadat gyűjtött össze .... ezekkel tehát bejövén, hatalmat szerzett mayának Magyarországon, és ostrom alá fogta Buda városát. Én pedig .... hős vezíremet, Mohammed pasát .... a rumilii hadtesttel.... Buda felé küldtem .... C'zélom tulajdonképen az volt, hogy Buda székvárosát az iszlám egyik házává tegyem és Magyarországot birtokomba vegyem .... János király fiát, ki Budában volt, Erdély bánságával ajándékoztam meg . . . s oda küldtem olyan föltétellel, hogy az állami kincstár részére bizonyos mennyiségű adót fizessen .... Buda városát .... meghódítván s birtokomba vévén .... Magyarországot . . . az oszmán birodalom többi tartományaihoz csatolván .... őrizetére Szulejmán pasát neveztem ki.« Dselálzádé, a hivatalos történetíró — ki maga is részt vett « hadjáratban — ezt mondja : Mivel Ferdinánd el akarta foglalni Magyarországot és 1541-ben ostrom alá vette Budát: Szulejmán bejött és a pasák tanácsára elhatározta, hogy most már birtokába veszi Budát és az országot.2 ) Kara Cselebizádé így indokolja Szulejmán elhatározását: Szulejmán ugyan János fiának adományozta az országot, de 1541-ben elfoglalta, azért, hogy Ferdinánd király többé ne vágyakozhassék reá.3 ) Szulejmánnak Izabella királyné és a magyar urak előtt természetesen úgy kellett indokolnia Buda elfoglalásának szük') Török Történetírók I. 392, 395. -) Dselálzáde 238 a. s) Kara Cselebizáde 140.
