Századok – 1893
Értekezések - THURY JÓZSEF: A török hódítás kezdete Magyarországon 559
5(50 A TÖRÖK HÓDÍTÁS KEZDETE Csak most érte el tehát Szulejmán a czélját, melyre követének megsértése óta törekedett. Ezt à viszonyt igyekezett ő megteremteni az oszmán birodalom és Magyarország között. Láttuk, hogy mily lassan, csak fokonként tudta megvalósítani. 1521-ben be sem jöhetett az országba; mertSzabács és Belgrád ostroma feltartóztatta. 1526-ban, mikor megverte a magyar hadsereget, elfoglalta Budát s azt hihette volna, hogy czéljánál van : nem volt az országban a kivel megegyezzék, a kitől követelje az adót. 1528-ban csak befolyását tudta megalapítani a királyra és az országra. 1539-ben már meg is volt Ígérve az adó, s mégsem kaphatta kezéhez attól a királytól, a kit ő tartott meg a trónon. Végre 20 évi erőlködés és várakozás után csakugyan megkapta az első adót Magyarország királyától. Látnivaló, hogy az 1521. évtől 1540-ig lefolyt időszakban a török szultán voltakéfen nem győztes, hanem vesztő fél volt, — igaz, hogy nem minden nyereség nélkül, de abban, a mi lofő czélja volt, 1540-ig határozottan kudarczot vallott több ízben. 1540-től fogva tehát — ki tudja meddig, talán csak Szulejmán életében, mert az ő halála után hanyatlani kezdett az oszmánok hatalma — Magyarország adófizető vazall-állama lett volna az oszmán birodalomnak. Azonban ez az állapot nem sokáig, csak fél évig tartott. Az 1541. év február elején Izabella királyné azt izente Ferdinándnak, hogy megunván Fráter György gyámságát, kész átadni Budát és az országot, még ha a gyám megöletésével is, csak Ferdinánd legyen segítségére.1 ) Ferdinánd tehát április közepén Rogendorf Vilmost Buda elfoglalására küldte, maga pedig Regensburgba ment, hogy segélyt eszközöljön ki a birodalomtól. Az özvegy királyné minden áron kezére akarta játszani a várat Rogendorfnak, a mi köztudomású dolog volt.2) Szulejmán természetesen értesülve volt e mozgalomról. És most — hogy a legcsekélyebb subjectivitas se kerüljön belé előadásomba — azokat beszéltetem, a kik egyedül felelősek tetteikért : Szulejmánt, a török kormány tagjait és a török történetírókat. 0 Horváth Mihály, IV. kot. 171. s) Ugyanott 173. és Verancsics, II. 46, 47.
