Századok – 1893

Hivatalos értesítő - A M. T. Társ. 1893. május 4-ki r. vál. ülés jegyzőkönyve 465

486 AZ ERDÉLYRÉSZI SZÁSZOK Erre vonatkozólag egy érdekes esetet közöl G. Werner : Die Schulvisitation im Mediascher Kapitel vom Jahre 1765. cz. értekezésében.1) Egyik községben t. i. a bizottság tudomására jön, hogy a bíró és a község vénei nem a papi ház udvarán adták: át az iskolát a jelenlegi rectornak, hanem csak megizenték a papnak a választás eredményét. Természetesen az ősszokás ilyen megsértését elnézni nem lehetett s a bizottság rögtön megfosztá az iskolamestert hivatalától — sőt még a bírót és presbyteriumot is megfenyegette. Hogy azonban e régi szokás a mult században már nem volt általános, kitűnik abból is, hogy Berethalomban a föltett kérdésre így felelnek a bizottságnak : »Vor Jahren kamen die Schuldiener alle Jahr und baten um ihren Dienst ; von vielen Jahren ist es abgekommen.« A segédtanítókat, ha nem is éppen mindenütt, de a legtöbbhelyen úgy látszik, hogy a rector szerződtette és a sajátjából fizette. Legalább erre mutat egy 1547-ből származó általános egyházi szabályzat3), a melynek 5-ik pontja a többek közt ezt rendeli : » . . . Der Schulmeister sol fleissig vnd getrew mithelffer dingen, vnd alle zeit auffmercken, wie ein ieder sein ampt aussricht. Der radt sol dem schulmeister seine besoldung geben, der schulmeister aber seinen mithelffern, auff das sie beyde iren vnterthanen einzureden haben.« A tanítók képzettsége nagyon különböző lehetett; valószínű azonban, hogy városokra kizárólag csak akadémiát végzett, sőt az egyetemen valamely fokot már elnyert férfiakat alkalmaztak tanítókul, vagy rectorokúl. Erre mutat a városi »scholasticus«-ok fönmaradt nevei előtt a gyakran előforduló »magister«. De az ilyenek, úgy látszik, hogy nem maradtak meg mindvégig a tanítói, pályán, hanem ezt csak előgyakorlatnak tekintették s állásukat később — mint ahogy az erdélyrészi ev. szász tanítók- és tanárok ma is teszik — valamelyik gazdagabb egyházközség papi hivatalával cserélték fel. így péld. Stephanus de Schenk majori, a szebeni iskola rectora 1457-ben tanuként szerepel egy oklevelen, a melyből kitűnik, hogy akkor már pappá választatott, csak hogy még nem volt fölszentelve.3) De ezzel szemben az is megtörtént, hogy a falusi tanító egyszersmind a harangozói tisztet ') Arcli. XXIII. 220. !) Kirchenordnung aller Deutschen in Syl enbürgen MDXLVII. (Dr. Friedr. Teutsch : Die siebenbürgisch-sächsifchen Schuloidnungen etc. I. B. Berlin A. Hoffmann et Comp. 1888. 5. 1. A »Konumenta Germaniae Paedagogica« Vl-ik kötete. 3) . . . Stephano de Schenk majori, iirtium facultatvim ir.agistro, scolae in Cybinio rectore, et villae Centum Cumulis de frcto p'.ebar.o, sed nondum.. sacris clericorum ordinibus ordir.ato. Arch. X. 20«.