Századok – 1893

Hivatalos értesítő - A M. T. Társ. 1893. május 4-ki r. vál. ülés jegyzőkönyve 465

AZ EliDÉLYK. SZÁSZOK OKTATÁSÜGYI VISZ. A REFORM. ELŐTT. 479 zús nélkül következtethető, liogy ÍI szászok bizonyos culturát már előbbi lakhelyükről hoztak volt magokkal s alig pihenték ki a költözködés első fáradalmait : új hazájokban is rendszeres munkához láttak, a mely vagyoni jóllétüket biztosítá. Mindemellett nagyon sok idő telik el, a míg nevelésügyi viszonyaikról valami bizonyosabbat tudhatunk. Fel-fel bukkan ugyan egy-egy homályos adat imitt-amott szászföldi férfiakról, a kik valamelyik külföldi egyetemen »magister« czimet szereztek s előképzettségüket valószínűleg szülőföldjükön nyerték, — de mindez csak hozzávetés ') Tény azonban, hogy 1292-ben Nagy-Szeben már az öregek és szegények részére egy kórházzal rendelkezik,2) a miből következtetni lehet, hogy az iskolát sem nélkülözhették. A legelső adat, a melyből biztosan megállapítható, hogy nemcsak a városokon, hanem a falvakban is voltak iskolák, 1334-ből származik, midőn a pápai adószedő a szászvárosi káptalan területén összeírván az adóköteles szász parasztok füstjeit: az egyes falvakban említést tesz a papi házakról és az iskolaépületekről is.3

) Egy pár évvel később: 1352-ből adatok vannak már a szászsebest iskoláról4

) ; 1380-ban pedig a nagyszebeni iskola létezéséről maradtak fenn bizonyítékok, még pedig a számadások közt, a melyekben följegyezték, hogy ez évben az iskola javítására 19 forintot adtak ki.5

) E körülmény egyszersmind a mellett is tanúskodik, hogy az iskola sokkul régibb lehetett, miután ez alkalommal csak javították. Ez időtől kezdve azonban sűrűn fordulnak elő szászföldi tanulók nevei különösen az újonnan alapított bécsi egyetemen. így 1386-ban a bécsi egyetem hat baccalaureatusa közül az egyik nagyszebeni (Johannes aus Hermannstadt.) Magister Jacobus de Septem castris pedig 1398-ban ugyanazon egyetemen fölolvasásokat tart »az égről és a világról«.") A brassai és beszterczei iskolákról szintén ez évekből érdekes adatot mentett meg a véletlen. Történt ugyanis, hogy 1388-ban »honorabilis vir Theodoricus, condam scolarium succentor in Corona, nunc vero in Rivulo Dominarum scolarium rector« gonosz és irigy emberek') U. 0. 197. -) Friedr. Müller : Schässburger Gymnasial Programm von 1856. 3) Arch. XVII. 3. I. Dr. Fr. Teutscli > Gesch. des. ev. Gymnasiums A. B. in Hermanstadt.« Úgy szintén Arch. XIII. 367. 1. ') Mühlbächer Schulprogramm 1873/74. 6) G. Seiivert : Das älteste Hermannstädter Kirchenbuch. Arch. XI. 352. Dr. Fr. Teutsch : Gesch. des ev. Gymn. in Hermannstadt. Arch. XVII. 2. Dr. G. D. Teutsch azonban e följegj'zés idejét egy századdal későbbre teszi. (Arch. X. 418.1.) e) Archiv d. V. für Siebenb. Landeskunde X. 205.