Századok – 1893

Hivatalos értesítő - A M. T. Társ. 1893. május 4-ki r. vál. ülés jegyzőkönyve 465

480 AZ ERDÉLYRÉSZI SZÁSZOK tői azzal vádoltatott, hogy rósz életet folytat, sőt brassai lakos korában az ottani dékántól egy breviáriumot is ellopott. Tlieodoricus erre Nagy-Bányáról azonnal Brassóba megy és 1388. junius 26-án megjelenik a brassai papi ház nagy szobájában, a hol számos és tekintélyes tanuk előtt minden váddal szemben igazolja magát. A tanuk között szerepel Vincencius is »condam rector scolarum in Bistricio.« Ezen esetről fölvett eredeti jegyzőkönyv —- nem tudni miként — az ausztriai St. Flórián kolostorba került és a figyelmet legelőször Cserny »Handschriften von S. Florian« (Linz 1871.) czimű munkája hivta föl reá.1) A NY-ik évsz. elején, 1409-ben már a kolozsvári iskolának is nyoma van, a mely azonban úgy látszik, hogy még nagyon kezdetleges állapotban lehetett. Gáspár nevű rektora ugyanis, a kinek kérésére Zsigmond 1409-ben megerősíti Kolozsvárt Felek birtoklásában, az oklevélben így szerepel : Caspar, rector Scliolarum et nótárius civitatis Kolosivar.2) Hogy azonban nemcsak az egyes városoknak, hanem még a szegényebb szász községekne k is megvoltak a magok iskoláik : ismét több adatból bizonyos. így például 1429-ből egy házassági per iratai maradtak fönn a Barczaságról, a melyben tanuk gyanánt »Petrus pro nunc scholasticus de castro Mariae (Marienburg);Johannes scholasticus de Kuffa Ripa (Rothbach)ésMichael scholasticus de Hydweg« (Hiclvég) szerepelnek. Ugyanezt bizonyítják a barczasági káptalan szabályzatai is 1444-ből, a melyeknek XIV-ik czikke így hangzik: »Nullus carnpanator seu rector scholarium praesumat se intromittere de servitio contra voluntatem doinini sui sub poena privationis imposterum a servitio, nisi cum eodem domino suo per decanum fuerit dispensatus.«3) A nagy-sinki iskola rektoráról a legelső biztos adat 1430-ból származik. A nagyszebeni káptalan könyvtárában t. i. egy misekönyv maradt fönn a következő felirattal : Per manus Henrici Halbgebachsen de Ratispona oriundi pro tunc temporis regentis in Grozschenk licet indigno sub anno Incarnacionis Domini M° cccc0 xxx° in octavis Assumpcionis gloriose Mariae virginis. E kéziratot legelőször Seivert' ismertette (Nachrichten von Siebenb. Gelehrten. Pressburg 1785) azt állítván, hogy 1330-ból származik, minek következtében sokáig Halbgebachsent tartották ') Az okirat egész terjedelmében közölve van az Arcli. d. Ver. für sieb. Landeskunde XII-ik kötetének 369-ik és köv. lapjain. (G. D. Teutsch : Ein urkundlicher Beitrag zur ältesten sächsischen Schulgeschichte.) ') Arch. X. 208. V. ö. G. D. Teutsch : Gesch. der siebenbiirger Sachsen. I. K. 169 lap. Eredetije a gyulafejérvári Batthyán3'-féle levéltárban. 3) Arch. XXIII. 754 1. Fr. Willi. Séraphin : Kronstädter Schulen vor der Reformation. i-