Századok – 1893

Tárcza; Önálló cikkek - Az aradi szabadságharczi muzeum megnyitása márcz. 15-én. A.-tól 367

368 TÄRCZA. házában nyert egyelőre elhelyezést, mert úgy a már most összehordottak sokasága, mint a folyvást tartó gyűjtés tovább remélhető eredményei maholnap kikerülhetetlenné teszik a végleges muzeumi épületet. A megnyitás meleg érdeklődés mellett történt s Arad város intelligens és hazafias közönségén kivűl az országos honvéd-egylet küldöttje : Mikár ezredes, a szegedi muzeum igazgatója : Reizner János, a dévai mnzeum képviselője: Téglás Gábor is több küldöttséggel megjelentek. A Századok szempontjából örömmel üdvözöljük a gyűjtök és rendezők abbeli elhatározását, hogy az aradi vértanukra vonatkozó emléktárgyakon túl a szabadságharcz összes ereklyéire, sőt különösen okmánytárára is kiterjeszkedtek s egy küiön olvasó szobát rendeztek be a kutatók számára. A Csánvi-levéltár egymagában sokat igérő kincsbáuya historicusainkra, inert még alig volt ez irányban értékesítve s főleg az erdélyi hadjárat s a nyugoti havasok küzdelmeire sok becses adalék kínálkozik ott. Csányi sajátkezüleg vezetett iktatója 1849. január 31-től ápril 21-ig a hivatalos rendeletek szokásos kivonatain felül számos küldöttségnek adott válaszait, előkelő állású egyéifekhez intézett leveleit, bizalmas megkeresvényeit is egész terjedelemben tartalmazza. Ott van Klapka György komáromi parancskönyve is. Ép oly jó gondolat vala az egykorú folyóiratok, hírlapok, proklamatiók, történelmi feljegyzések összegyűjtése is. Csakhogy ez irányban még igen sok teendő vár a muzeum igazgatóságára, s itt rendszeresen gyűjteni kell nemcsak a belföldi termékeket, hanem ki kellene terjeszkedni az ellenséges táborból kelt közleményekre is, nem mellőzve még azon emléksorokat sem, melyekben például az erdélyi oláh felkelő vezérek a bécsi kormány előtt véres tetteiket szépítgetni igyekeztek. Történelmi szempontból ép oly érdekkel vehetjük a parancsnoksági irodák maradványait, a hatósági pecsétnyomók és azok lenyomatainak szép gyűjteményét. Sőt az 1848/49 értékjegyei s ezek közt az egyes körülzárt várak és városok szükségutalványai (Buda, Komárom, Sátoraljaújhely s az aradi vár császári katonáinak lithographierozott utalványai) is kiváló figyelmet érdemelnek. A hadi felszerelésekből legteljesebben a kézi fegyverek, kardok, az oláh, szerb felkelők lándzsái szemlélhetők. A különböző várakban elszórt hadi foglyoknak bámulatos türelemmel készített apró faragványai, rajzai (gyulai Gaál Miklós tábornoktól egész bibliai illustratiók) egymagukban egy kis muzeumot képeznek. Hát a 13 vértanú utolsó óráinak emléktárgyairól mit szóljunk! Minden szobában más-más vértanú emlékezetének hódoltak a rendezők. Az egyikben a hős Damjanich János ereklyéi 'uralkodnak : amott Kiss Ernő reliquiái töltik ki a szekrényeket kedvencz evőeszközeitől elkezdve le a vesztőhelyen kezében tartott keresztig s a szomorú órában felöltött ruhákig, gr. Vécsey Károly végrendelete és utolsó levele nejéhez, gróf Leiningen Károly búcsusorai. Damjanich János levele Vásárhelyi Júliához, melyben nejét további