Századok – 1893

Tárcza; állandó rovatok - Repertorium - 369

TÁRQZA. 369 gondjaira bizza, annyi más megható irattal együtt rendkívül megrázólag hatnak a látogatóra. Nincs ember, ki könybelábbadó szemekkel ne távozzék ezektől. Még csak annyit jegyzünk meg, hogy a 9 szobát felölelő muzeum máris számottevő adattára szabadságharczunknak s ha a rendezők több belj'hez jutnak, bizonyára módját ejtik majd annak is : hogy az összes együvé tartozó, egy személyre vonatkozó tárgyak egymás mellé kerülve, rendszeres időrendi egymásutánban szemléltessék az események drámai fordulatait s akár a laicus közönség, akár a tanulmányt tevő szakember könnyű szerrel eligazodhassék abban. A. REPERTÓRIUM. Önálló munkák. Kaindl Raimund dr.. Beiträge zur älteren ungarischen Geschichte. (Bées. Perles. 2 M. 40.) Fletcher Margaret, Sketches of life and charakter in Hungary. (Loudon. Sonnenschein 1892.) Rose Le Quesne rajzaival. — Ismertetést közölt a Vasárnapi Újság 1893. 6. száma. Whitmann S., The realm of the Habsburgs. (London, 1892. 300 lap. 9 M.) Dernjac •!., Ungarn im Werke des Kronprinzen. (Zeitschrift für bildende Kunst. Új foly. IV. köt. 1893. jan. füz.) Wolfsgruber C., Karoline Augusta, die Kaiserin-Mutter. (Bécs. Kirsch. 1893.) E monographia Ferencz király negyedik nejéről közöl beható adatokat. Ily Albert, Kunstgeschichtliche Charakterbilder aus Österreich-Ungarn. (Többek közreműködésével. Prága. Tempsky. 1893. 102 rajzzal és számos ábrával. XIV. 406 old. 12 Mark.) Traut Hermann, Kurfürst Joachim II. von Brandenburg und der Türkenfeldzug vom Jahre 1542. Nach archiv. Quellen bearbeitet. (Gummersbach. 1892. Luyken. VIII. 157 1. 1 térképpel.) Neustadt. Louis, Aus der Mappe eines Hohenzollers am ungarischen Hofe. (I. füz. Bayreuth, Hoebner. 1893. 80 1. 2 mark.) — Brandenburgi Györgyről szól. Brunner Seb., Joseph II. als absoluter Herrscher seiner Länder. (Frankfurter Zeitgemässe Brochuren. XIV. köt. 2. füz. 32 old. 50 Pf.) Lehmann Pál, Länderkunde von Europa. (Kiadja Kirchhoff. 2. köt,. Lipcse. 1892.) Lehmann e munkában Romániáról értekezik, de nyilatkozik az erdélyi románok eredete felől is, még pedig Jung Gy. szellemében. A bizanczi irók új kiadásából, mely hivatva van a bonni kiadást, pótolni és melyet a szt. pétervári akadémia tervezett, megjelent végre az SZÁZADOK. 1893. IV. FIZET. 24