Századok – 1893

Könyvismertetések és bírálatok - Dr. Thim József ismertetése az újabb szerb irodalomról - 355

TÖRTÉNETI IRODALOM,8 357 De nézzük, hogy mit szól Gyukics érveléseihez Ruvarac, ugyancsak a Jávor 1891. évfolyamában. Felemlíti, hogy már Hunfalvy kétségbevonta Picot (Les Serbes de Hongrie, 75. sz.) állításait, melyek ellen szólnak az 1691. ápr. 2., aug. 20. ős 1694. aug. 31-én kelt ismeretes okmányok. Ruvarac szerint a szerbek a török seregek elől menekültek Magyarországba, s mint ilyenek nyerték 1694-ben telephelyeiket. A szerbek fejetlen futását az egykorú szerb letopiszek feljegyzik : így 1699-ben, továbbá a hopovoi kolostor igumanja, a ravanicai István daszkal, stb. Az 1690- év mellett foglalnak állást az ujabb irók is, néhányat kivéve. De erre a régi okmányokban és idegen iróknal is elég bizonyítékot találunk. Gyukics szerint közel félmillió szerb menekült Magyarországba, mit Ruvarac megczáfol egykorú adatok alapján, és számukat legfeljebb 80.000-re teszi. — Kifejti, hogy a szerbek egyszerre menekültek be 1690-ben a törökök elől Magyarországba, tehát per modum facti-ról szó sem lehet. Az 1694-iki diploma a szerbek áttelepítéséről szól ugyan, de ez sohasem valósult meg. Belgrád 1690. okt. 9-én került török kézre, közvetlen ez előtt jöttek a szerbek hazánkba. A Nistől Belgrádig terjedő vidék oly néptelen volt, hogy Köprili nagyvezér teljes bűnbocsánatot hirdetett a visszatérő szerbeknek. Ruvarac utján megismerkedtünk teliát egyik szerb hazánkfiával Gyukicscsal is, ki jelenleg Prágában főintendáns s ki — nekem legalább ezt mondta — a csajkás kerület monographiáján dolgozik. Sajnos, hogy ő sem tud magyarúl és így a magyar irodalom idevágó dolgozatait nem ismeri s ha igen, csak másodkézből. Gyukics, egyes apróbb, a csajkás kerület egyes községeinek monographiáin kivül (a Jávorban) két nagyobb értekezést irt eddig, melyek a szerb Matica évkönyvében, illetve az »Osterreich, militär. Zeitschriftben« (1892. I. k.) jelentek meg. Az első dolgozat czime »Ucsestye titelszkog krajiskog sajkaskog batalyona u ausztro-turszkom ratu 1788—91.,« melyben a csajkás ezred részvételét az 1788 — 91. török hadjáratokban irja le, a katonai szempontra fektetvén a fősúlyt. Sokkal érdekesebb ránk nézve »Bírálata« (Prikaz), melyet Vitkovics Gábornak a szerb sajkásokról irt müvéről adott ki a Letopisz 157. kötetében. Szemére lobbantja Vitkovicsnak, hogy művében csak két helyen idézi Szentklárayt, holott müve utóbbiénak majdnem közönséges lefordítása. Tagadja egyáltalán, hogy eredetiségre számíthat. Részint saját, részint Szentkláray tanulmányai alapján számos hibát igazít helyre. 0 sokkal előnyösebbnek tartja, ha Vitkovics lefordította volna Szentkláraynak a dunai hajóhadakról irt művét, és saját gyér adataival bővítette volna.