Századok – 1893

Könyvismertetések és bírálatok - Dankó József: Vetus Hymnarium ecclesiasticum Hungariae. Ism. Pór Antal 341

TÖRTÉNETI IRODALOM. A Magyar Hymnarium. Vetus Hymnarium ecclesiasticum Hungáriáé. Cuva et impensis Josephi JDanlcó, praepositi s. Martini de Posonio. (Buda-Pest, 1893. Franklintársaság nyomdája, 8-rét I — XV és 599 lap.) A tudós külföld évtizedek óta nagy gondot fordít a középkori liturgiára és azok gyöngyeire, a régi egyházi énekekre. A franczia, angol, német, olasz (római, siciliai, szt.-ambrusféle), spanyol, ir, afrikai és keleti liturgiák és egyházi énekek Mabillontól kezdve szerencsés kutatókra és gyűjtőkre találtak. Magyar régibb íróink közül az egy Horvát István mintegy •ösztönszerűleg vetett ügyet e tárgyra, midőn a magyar liturgikus •emlékekre vonatkozó kéziratokat jegyzékbe foglalta, »hogy — úgymond — az efféle szertartási könyvek mind együtt legyenek«. Jegyzéke a M. N. Muzeum könyvtárában őriztetik ; de kiadásra még eddig nem méltatták, jóllehet rég érezték ennek szükségét a — külföldön. Ne,ale J., a Sequentiák *) gondos kiadója már 1852-ben azon óhajtását nyilvánította, vajha a magyar régi énekekkel megismerkednie alkalma volna. Hogy ez óhajtás mind sürgetőbbé válik, minél inkább távozunk azon kortól, amikor Pázmány Péter a nagy-szombati 1630. évi nemzeti zsinat határozatához képest a régi magyar âiturgia helyett a rómait hozta gyakorlatba, legélénkebben Szilády Aron, a régi magyar költők nagyérdemű gyűjtője és kiadója érezhette, midőn felkiálta: »Bár legalább hazai breviáriumainkból és missaleinkből a magyar szenteknek, azokban nagy számmal rejlő latin hymnuszait szedné össze valaki. Irodalmunk történetének ez is egyik feltörendő mezeje, s az eddigi fölse.mvevés helyett gondos figyelmet és munkát érdemelne.« Kívánsága immár teljesült. Mily hasznos és érdemes föladat volt egyházi és világi ') Sequentiae ex missalibus geruianicis, anglicis, gallicis aliisque medii ;»evi collectae. London, 1852.