Századok – 1893
Értekezések - MÁRKI SÁNDOR: Haan Lajos emlékezete 289
300 MÁRKI SÁNDOR. nak I. kötetét.1 ) Vele első sorban háláját akarta leróni a vármegye iránt, mely kisded korában kebelébe fogadta, táplálta, fölnevelte, hivatallal ellátta; másrészt pedig »pár homokszemmel« kivánt járulni Magyarország oknyomozó történetének megírásához. Előmunkálatokra alig hivatkozhatott ; ezenkívül azonban az is nehezítette föladatát, hogy a megye területén sohasem fejlődött ki városi élet s nem volt ottan egy olyan papi vagy egyéb intézmény sem, mely bizonyos tekintetben középpontjáúl szolgálhatott volna az eseményeknek. Maga a vármegye, mint institutio, voltakép itt is csak az lehetett, a mi másutt volt. Nem is bíbelődött magával a vármegyei élettel, hanem csupán területének külső történetét írta meg s topographiánál egyebet alig adott. Adatait jobbadán ösmeretes okiratokból, vagy feldolgozásokból merítette; a már említett három levéltáron kívül azonban a helyrajzijegyzetekben fölhasználta egyes gyűjtőknek tudósításait is. A vármegyéről általában az első 110 lapon szól; a többi mind az egyes városok, falvak és puszták történeti leírásával foglalkozik. Művének ez a legbecsesebb része ; hogy azonban menynyit meríthetett volna még a levéltárakból, azonnal megmutatta bírálója, Pesty Frigyes, ki — ha egyben-másban szintén tévedett is — a Századokban bő adalékokkal örvendeztette meg a szerzőt.2 ) A 130 helység felsorolásában azt a hibát is elkövette, hogy nem különböztette meg a még fennállókat a már elpusztultaktól. Haan műve úgyszólván csak alapleltára Békésvármegye •eseményeinek. Szárazon, krónikás modorban, a nélkül sorolja föl valamennyit, hogy egyszer-másszor észrevehető módon fölmelegednék mellettök. Az a kritikai szellem, mely ma már csaknem azzal fenyeget, hogy a teljesen önálló alkotások helyébe lép, az <j munkájában ritkán nyilatkozik s a szerző mindenütt inkább az olvasóra bízza az ítéletet. Magukat az adatokat azonban, a miket olyan mozaikszerűen és olyan látszatos közönynyel állít elénk, felhasználás előtt apróra megvizsgálta, mert egész őszintén kereste az igazságot. A második kötet, az oklevéltár, szintén már 1870. elején megjelent. Nemcsak a saját levéltári kutatásainak eredményét közölte benne, hanem összegyűjtötte a megyéről már kiadott okiratokat is. Ezeket »Békésmegyei oklevéltár« czímű kötetével, melyet veje, Zsilinszky Mihály közreműködése mellett hét év múlva állított egybe3 ), összesen 349 darabra egészítette ki. Ezzel *) Békésvármegye hajdana. Pest, 1870. •— Laufer Vilmos tulajdona I. kötet. 8-r. VIII és 327 lap. — II. kötet, Diplomatarium Békessiense. Pest, 1870. — 8-r. 309 1. ') Pesty Fr. könyvismertetése, Századok, 1870., 465—478. 1. 3) Budapest, 1877. Kiadja Tettey Nándor és társa. 8-r., 275 lap.
