Századok – 1893

Értekezések - MÁRKI SÁNDOR: Haan Lajos emlékezete 289

HAAN I-AJ OS EMLÉKEZETE. 301 maga sietett megczáfolni azt a nézetet, melyet vele együtt mások is hirdettek, hogy alföldi vármegyéink legrégibb koráról jóformán teljesen hiányoznak a diplomatikai bizonyságok. Bizonyságait eleintén ő maga is közvetlen közelben kereste. Rendkívül meglepte azután, mikor a Történelmi Társulat 1874. évi kirándulása alkalmával egy túróczmegyei levéltárból egyszerre 25, majd a müncheni kir. levéltárból több mint 300 okiratot kapott, tehát oly helyekről, honnan Békésvármegye múltjának földerítésére nem-igen remélhetett adatokat. Azt a kincset azonban,ami ez oklevelekben rejlik és a minek kiaknázására — egyetlenegy oklevélnek minden szempontból való átvizsgálásával — épen azokban az időkben tanítgatta Magyarország fiatal történetíróit Ipolyi Arnold, — Haan Lajos holt betűknek hagyta s ifjabb erőkre bizta a feldolgozás művészetét. Az első két kötetből Békésvármegye 200 példányt rendelt meg a vármegyében levő községi iskolák könyvtárai számára, a harmadik kötet megjelenése után pedig Haan Lajost 1877. május 24. levelező tagjáúl választotta a M. T. Akadémia. Székét 1878. nov. 11. Bél Mátyás életrajzával foglalta el.1) Ugyanabban az esztendőben magyarúl és németül adta ki »Dürer Albert családi nevéről s családjának származási helyéről« szóló tanulmányát is.2) A Századokban először Eötvös Lajos vetette föl azt a kérdést, hol feküdt Eytas falu, honnan Dürer családja származott. Magyarázatokban nem volt hiány ; teljesen kielégítő feleletet azonban 1873. a Századokban, majd — részletekbe menve — külön füzetben csak Haan Lajos adott. O ugyanis 1874. nyarán Sztraka Ernő mérnökkel a hely színén is meghatározta, hogy Eytas a Gyula mellett levő Ajtós-puszta nevének elferdítése. Oklevelek alapján mutatta ki, hogy az alig 300 hold terjedelmű Ajtóson az Ajtósi-család a kisebb birtokosok közé tartozott s hogy ennek a családnak tagja volt idősb Dürer Albert aranyműves és fia, a híres festő, a kik magyar nevüket egyszerűen németre fordították; kimutatta, hogy a művész maga is használta magyar nemesi czímerét, mely hármas hegyen álló nyitott ajtajú ajtót ábrázol, — az Ajtósiak nemességének bizonyítására pedig az 1456 —1564. évekből hat hiteles okiratot közölt. Ez a tanulmány Haan Lajosnak legbecsesebb és legjobban ismert alkotása. Adatait most már a német irodalom is figyelembe veszi s elfogadja. A változott irodalmi ízléshez alkalmazkodva, ebben az értekezésben s Bél Mátyás életrajzában a stílusra ') Bél Mátyás. Budapest, 1879. — 8-r., 75 lap. 2) Békés-Csaba, 1878. — 8 r., 55 1. Ajtós puszta tervrajzával.