Századok – 1893
Tárcza; Necrológok - Taine; Hyppolit † 273
tárcza. 273 áll, és a régészeti tárgyak berakása megkezdhető. Örvendetes tudomásul szolgál. A levéltárnok bemutatja a hozzá érkezett folyamodványokat, és leveleket,, melyek nemesi okiratok és levéltári adatok kutatását és kiadását sürgetik ; kéri a másolási díjak megszabását. Határoztatik, hogy latin régi és nehezen olvasható okiratok lemásolásáért 3 forint, a könnyebbekért 2 forint, a magyar nyelvüekért 1 forint fizettessék ívenként; ezen másolási díjak fele a levéltárnokot, fele a bizottság pénztárát illeti. A levéltárnok jelenti, hogy oly folyamodványok is érkeznek, melyekben nem csak másolatok és genealógiai adatok kéretnek, hanem a nemességről bizonyságlevél kiállítása és hivatalos kihirdetése kívántatik. Határoztatik, hogy a nemességi bizonyságlevél kiállításának és hivatalos kihirdetésének díja 10 forint, mely összeg teljesen a bizottság pénztárába foly ; a bélyeg, kutatás, másolás és hitelesítés díjai az előbbi határozat szerint fizetendők. Aki tehát nemesi bizonyságlevelet kér, legalább 15—20 forintot előre küldjön be vagy mellékeljen folyamodványához a leendő költségek fedezésére a levéltárnok kezeihez, ki azokról beszámol. Dombay Vilmos indítványozza, hogy a szolgabírák és polgármesterek hivatalos rendelettel felhivassanak a nép figyelmeztetésére, hogy az illetők szántás, építkezés, kút- és verem-ásás vagy más alkalmakkal előfordulható régészeti leleteket bejelentsék és bemutassák ; mert a bizottság hajlandó azokat pénzért is megveuni becsértékük szerint. Az alispán megbizatik ily rendelet kibocsátásával. Odescalchi Artúr herczeg indítványozza, hogy a nyári félév folyamán a régészeti és történelmi bizottság ne csak Aranyos-Maróton, hanem a megye területének más városaiban vagy falvaiban is tartsa üléseit, mely alkalommal az ottani levéltárakat vagy egyesek leveles ládáit nézze át, ott esetleg régészeti ásatásokat is rendezzen. Az indítvány örömmel határozattá emeltetik. Sz. I. Korunk legnagyobb gondolkodóinak egyikét, hazája pedig a franczia szellem legtypikusabb képviselőjét vesztette el Taine-ben. Hatalmasabb generalizáló erőre, mely a dolgoknak olyan óriási s annyira változatos tömege fölött úgy tudjon uralkodni, — egyhamar alig találunk a gondolkodás történetében. Mint tudós, tudományának szertelen terjedelme s egyszersmind alapossága által, mint író utolérhetetlen művészetével költi fel csodálatunkat. Mégis legnagyobb volt abban, a mit a tudománynál éppen ő alkalmazott először, a dolgok psychologiájában. 0 mondta SzÁzAnoK. 1893. III. FÜZET. 18