Századok – 1893
Könyvismertetések és bírálatok - Dr. Thim József ismertetése az újabb szerb irodalomról - 261
2 262 TÖRTÉNETI IRODALOM. Magyarország királyai ezen korszakban nem egy ízben gondoltak Szerbia felszabadítására; így Mátyás »rex Serviae vei Rasciae« a török járom alatt nyögő (nem tehát a magyarorsz. szerbek) számára István bosnya királyt, Györgyöt, a vak István fiát szerb deszpotokúl nevezte ki, de ezek sohase juthattak birtokaikhoz. A XVI. század végéig némán tűrte a szerb nemzet a rabigát, de ekkor már itt-ott feltűntek a felszabadítási törekvések. 1598-ban és 99-ben a szerb metropoliták két ízben is Rómához fordultak és 1605-ben Rudolf császárhoz Prágába. Ezen és a rákövetkező évben János patriarcha két ízben küldött Ausztriába követeket, a kik a habsburgiaknak a Balkán tartományokat felajánlottak vala. Az 1606-ban a törökökkel kötött béke azonban meghiusítá a szerbek törekvéseit. 1614-ben pedig a szerb patriarcha Kucsi-ban az összes szerb nemzetségeket gyűlésre hívta egybe, melyen a forradalom kimondatott a szabad Ornagorát központúi véve. János után Gracsanicában szábor útján Pajszije választatott érsekííl. (1647-ig élt.) 0 találta meg V. Uros czászár csontjait s írta meg életét. Pros czár 1705-ben a szerémi Jazak s innét később Remete kolostorba vitetett. Utána I. Gábor jött az érseki székbe, akit szerémi kolostoraink is gyakran emlegetnek, így a hopovoi és kovili zárdák. 0 raskai metropolita volt annakelőtte és az ottani Kovilyl nevű kolostort romjaiból felépíttette ; 1654-ben Oroszországban volt és 5 évre rá Szerbiába visszatérve megfojtatott. Gábort már 1654-ben helyettesítette Makszim, aki 1681-ig ült az érseki széken. Ez 1661., 62. és 69-ben a boszniai és herczegovinai katholikus szlávokat hatalma alá akarta keríteni, a mit IV. Arzén patriarchának 1731-ben sikerült is elérnie Mahmud szultán fermánja által. A II. Brankovics György szerb deszpot és iparlovag Rajics szerint általa kenetett fel Drinápolyban, a mely állítás azonban maga Brankovics által költött történeti hazugság. Öt követte 1681 körül III. Arzén patriarcha, ki a szerbeknek Magyarországba való telepítésénél főszerepet játszott. 0 csak későbben írta magát Csrnojevicsnak, holott majdnem biztosra vehetni, hogy nem volt semmiféle rokonságban a crnagorai Crnojevics családdal. _1682-ben Jeruzsálemben járt, honnét csak 1683-ban tért haza. Öt évre rá kétízben írt Oroszországba és Rómába a szerbek felszabadítása ügyében. 1683-ban Crnagorába volt kénytelen a törökök bosszúja elől menekülni, hol az osztráktörök háború kitöréséig maradt. De midőn az 1689-—9Ü-ig terjedő telelés után Köprili vezér Szerbiát visszafoglalta, a patriarcha és nagy szerb tömegek vad futással útjukat Magyarországba vették. Ekkor települtek meg Szent-Endrén a ravanicai kolostor szerzetesei Szt-Lázár csontjait magukkal hozván. A bádeni őrgróf a
