Századok – 1893

Könyvismertetések és bírálatok - Thaly Kálmán: Rákóczy-emlékek Törökországban és II. Rákóczy Ferencz hamvainak föltalálása. Ism. Dr. Acsády Ignácz 237

238 TÖRTÉN ETI IROD A LOM. Ezen kutatásait ismerteti a jeles iró az új munkában. Számot adott rólok már előbb is. 1888-ki első konstantinápolyi útját csakhamar követtea »Rodostó és s bujdosók sírjai« értékes tanulmány, mely a benne közölt történelmi anyag gazdagságánál fogva méltán a legnagyobb figyelmet keltette, mert a hazai közvélemény csak e munkából tudta meg, mennyi értékes emlék van meg még ma is a Márvány-tenger melléki Rodostóban a bujdosók korából. E munkát egy évvel később egy másik tanulmány követte, melyben Thaly a Rákóczi-korra vonatkozólag Konstantinápolyban tett ujabb kutatásait irta le. A harmadik, igazán szenzácziós munka a mult évben jelent meg, midőn a jeles történész a történelmi társulat nagygyűlésén kimerítően elbeszélte Rákóczi Ferencz hamvainak feltalálását és kiásását. E három tanulmány van az új munkában összefoglalva, de nem egymás mellett újra lenyomatva. Szerző átdolgozta, a hármat szerves egészszé forrasztotta, számos részlettel kibővítette s azt lehet mondani, hogy könyve egészen új munka, melynek becsét igen nagy mértékben fokozza a helyszínén felvett rajzok vagy egykorú történelmi képek gazdagsága, mi a jelesül megirt szöveg olvasását és megértését lényegesen megkönnyíti. Nem fölösleges tehát külön is megemlíteni a képeket, mert nemcsak diszűl szolgálnak, hanem igazán kiegészítő részei a szövegnek s a benne előadottakat láthatólag szemünk elé varázsolják. Azoknak, kikkel a szöveg bővebben foglalkozik, egykorú arczképei, nagyobbrészt önálló mellékletekképen, díszítik a kötetet. Ezek Thököly Imre, a kuruczkirály és neje a hős Zrinyi Ilona, a könyv tulajdonképeni hősének, II. Rákóczi Ferencznek édes anyja. Hogy Ferencz arczképe sem hiányozhatik a kötetből, az természetes. A sok fenmaradt arczkép közül itt az 1717. évből való, törökországi arczképet vesszük. Rákóczi idősb fiának, József herczegnek, az erdélyi trónkövetelőnek 1738. évi arczképe is megvan. Éppen úgy megtaláljuk gróf Bercsényi Miklós arczképét, a ki hű osztályosa volt a fejedelem sikereinek s később bujdosásának. Végül megvan a hű Mikes Kelemen arczképe is, azé, ki a rodostói csendes napok emlékezetét hires leveleiben fentartotta az örökkévalóságnak. A szereplő egyéniségeket ama helyek rajzai kisérik, hol életök drámájának utolsó jelenetei lejátszódtak. Ez a hely Rodostó, melynek több igen szép nagy képe diszíti a kötetet. A legbecsesebbek a részletfelvételek a specialis magyar emlékek rajzaival. Ezek közt különösen megragadja figyelmünket a magyarok utczája (a tengerpart felőli rész), melynek házai külsőleg csak annyit változtak, a mennyit az idő vasfoga rontott rajtok azon idő óta, mióta magyar lakóik a sírba vándoroltak ki belőlök. Első sorban Rákóczi házának