Századok – 1893

Könyvismertetések és bírálatok - Thaly Kálmán: Rákóczy-emlékek Törökországban és II. Rákóczy Ferencz hamvainak föltalálása. Ism. Dr. Acsády Ignácz 237

239 TÖRTÉN ETI IROD A LOM. utczai oldala és ebédlő palotája vannak még meg aránylag elég jó karban. Ezeknek rajzát, az ebédlő teremnek észak-keleti és nyugati oldalát igen szép reproductióban nyújtja a kötet. Rodostóból egyszerre Kis-Ázsia távoli virágos vidékére, Iz midbe varázsol bennünket a festő, a ki Izmid és Thököly Imre ottani sírjának hű képét nyújtja. Irmen ismét visszatérünk Konstantinápolyba, a galatai Szent-Benoit templomba, most a lazaristák egyházába, hová egykor Rákóczi Ferencz édes anyja, Zrinyi Hona hamvai mögé temetkezett. Ez a templom Rákóczi és bujdosó társai vallásos kegyeletének mindig kiváló tárgya volt. A fejedelem több mise-alapítványnyal gazdagította s könyvtárából egyes munkák ma is megvannak az egyház birtokában. Magyar adomány — hogy Rákóczié-e vagy Bercsényié, az nincs eldöntve — a templom egy régi szentségfelmutatója is, melynek hasonmása szintén megvan Thaly új művében. Megvan benne a templom oltárának képe is, mert ez oltár előtt van Rákóczi Ferencz eltemetve. A legkegyeletesebb érzéseket azonban az a nagyobb kép keltheti a nézőben, mely Rákóczinak Thaly által kiásatott koporsójában talált ereklyéket félnagyságban rajzolva tünteti föl. Vannak itt aranyskófiumból fonott csattok, szemfedőfoszlányok, olvasó, amulett, széles aranypaszománt, aranyzsinór gombkapcsoló s sok más apróság, melyeket a kegyelet tárgyává emel azon tudat, hogy a magyar történelem egyik legkiválóbb alakjának sírjából kerültek ki. Mind e dísz nagyban fokozza a munka értékét, de természetes, hogy ez az érték első sorban a munka főfontosságú tartalmában s szerzője jeles irói tulajdonaiban rejlik. Thaly nem hiába aratott egykor költői babérokat is. Most, hogy uti rajzot ír ós a természeti szépségekben gazdag Kelet egyes festői bájait vázolja, egész költői lendület, hazafias lelkesedés vezeti tollát s kutatásainak és fáradságos buvárlatainak folyamát és nagyszerű eredményeit poétikus hévvel és bájjal beszéli el. A könyv mint olvasmány is legjobb, legvonzóbb művei közé tartozik a kitűnő szerzőnek s bizonyára mindenki feszült érdeklődéssel fogja kisérni vándorlásait Konstantinápolyból Rodostóba, onnan a Thököly sírjához Izmidbe, onnan pedig a galatai Szent-Benoit templomba, Rákóczi hamvainak felásásához, mely nevezetes mozzanat igazi drámai erővel van leirva. Egészen átéljük azokat az izgalmakat, melyekkel a sírfelbontáshoz szükséges engedély megszerzése, azután pedig maga a sírfelbontás, illetve mindenek előtt azon hely megállapítása járt, a hol a fejedelem el van temetve. Mert Rákóczi Ferencz sírkőlapja meg van ugyan az oltár közelében. Csakhogy e hatalmas kőlap alatt nem a fejedelem holtteste pihen. Az ásás közben megtalált holttest és főleg a koponya ala-