Századok – 1893

Értekezések - KIRÁLY PÁL: A rómaiak aranybányászata Dáciában - I. közl. 227

234 KIR À T.Y PÁL. első szakában meglehetős békének örvend, — békének egész a markomann háborúkig, midőn a népvándorlás első áradata végig zúg Dacián. Septimius Severus, e kiváló katona-császár megszaporítja az elégtelennek bizonyult helyőrséget, s a Legio V. Macedonicát rendeli Moesiából a védelem erősbítésére. Az új légió főhadiszállása Potaissába helyeztetvén, a Castrum jelentősége mint praetoriumé nagyot nőtt egyszerre, s biztosítva lőn ismét az annyira féltett bányavidék. A Legio V. Macedonica fölvonulásával egyidejűleg erősítik meg Potaissán belől alig 10 kmre azt a, magaslatot, mely alatt Várfalvánál az Aranyos kiszabadul az Érczhegység tömegéből. S a milyen gondosan óvja délen a Kaján torkolatát Micia, az Aranyos nyílásának époly biztos kulcsáúl szolgált a várfalvi Erős oldal hatalmas — névtelen castruraa, melyből a Legio V. Macedonica zár alatt tarthatta 70 km. hosszúságban Topánfalváig az Aranyos völgy egész forgalmát, S e két castrummal bevégződik a belső váröv mely érczpánczélként fogta be s védelmezte a bányavidéket. Téglás az aranytermő területeket földrajzi helyzetük szerint a következő részekre osztja : 1. Kisbánya (Boicza) és környéke a veczeli Castrum átellenében. 2. Kőrösbánya, illetőleg a karácsi Magura bányászata, s a Fehér-Kőrös-mellék aranymosása ugyancsak Micia (Veczel) őrkerületében. 3. A rudai aranybányászat a Mrecs és Borza, valamint a nyugotra fekvő hegyeken, hova ismét Micia őrjáratai szolgálhattak. 4. A Vurvu Fericsel és Magyarhegy (Dealu Ungurilor) s a szomszédos hegyek bányászata Tekerő, Pojana, Nagy-Almástól északra, Sztanizsától vagyis a Fehér-Kőröstől délre. 5. Nagy-Almáson a Dealu-Nyegritól lefelé több ponton ; — a Valea Turnuluj fölött a Bosericza hegyen s a Bráza felé folytatott aranybányászat. 6. A Korabia aranybányászata Zalatnától északra, Zalatna, Bucsum, illetőleg Verespatak közt. 7. A verespataki bányászat. 8. Offenbánya egykori művei. 9. És az Érczhegységtől elkülönítve északra az érczpataki bányászat Jára mellett. Szerzőnk a bányásztelepek közül legérdekesebben a korábiait írja le, s annak kettős temetőjét. A zalatnai bányakerület, — írja — nem szorítkozott a gyógyi völgy fejére, hanem az Ompoly forrásvidékét is magában foglalá, sőt utóbbinak még