Századok – 1893
Könyvismertetések és bírálatok - Dr. Thim József ismertetése az újabb szerb irodalomról - 159
159 TÖ RTÉNETI 1RODALOM. ismertetvén az egyes darabokat, látjuk, hogy még tótjaink is mily magyarosan énekeltek, pl. a Bercsényi hadiszemléjét Nagy-Surányban. Legszebb darabja és gyöngye azonban a füzetnek »Rákóczi éneke«, mely mint dal is a kurucz világ leghíresebb költészeti maradványa, dallamát pedig e kor legmeghatóbb, legszebb zenei termékének mondhatjuk. Huszonkilence darabot adott ki Káldy e füzetében, hatot Thököly Imre idejéből, tizenhatot II. Rákóczi Ferencz korából, hetet II. Rákóczi Ferencz kora utániból, közöttük Czinka Panna híres magyar nótáját a Rákóczi-Bercsényi emlékezetét s öt gúnydalt, melyek mind érdekes termékei e kornak, vegyes német és magyar dallamaival. Káldy Gyula méltán fejezheti be előszavát., hogy e dalokban hallhatjuk s láthatjuk, hogy magyar zenénk mily kifejező s hogy harczias indulókra, bánatos és bujdosó dalokra, imaszerű hymnusokra, szilaj tánczokra egyaránt talál hangokat, s hogy zenei jellemzésre, festésre mily alkalmas. Káldy nagy szolgálatot tett zenei irodalmunknak, s zeneismerő tagtársainknak a legmelegebben ajánlhatjuk figyelmökbe. A kiállításra nézve is igen csínos és árra nézve is olcsó, mert igen terjedelmes füzet. P. B. Pop Nikodim, der erste klöstergründer in der Walachei f 1406. — Sonderahdruck aus Archiv für slavische Philologie. XI. Bd. Ruvarac ezen értekezésében kimutatja, hogy Grcsics Nikodim alapította Oláhországban Tismena és Vodica kolostorokat. Különösen Hurmuzaki tévedéseit igazítja helyre. Nikodim Lázár knéz és fia idejében a szerb papságot a konstantinápolyi patriarchával békítette ki. TH. 0 natpiszn na crlcoi hercega Sztefana u Gorazsdu. Glasz, XVI. U Beogradu 1889. A szerb kir. akadémia kiadványa. Ezen müvében Ruvarac Truhelka dr. ellen foglal állást, a ki a boszniai és herczegovinai Muzeum-egylet, »Glasznik«-jában, az István herczeg gorazsdai templomában lévő feliratról értekezik, mely 6954. évben Istvánt berezegnek mondja. Truhelka szerint ez 1442. Kr. ut. felel meg. Ebből ő azt következteti, hogy a felirat hamisított, mert István csak hat évvel később kapta meg a herczegséget. Ruvarac a történeti igazságszeretet kíméletlenségével czáfolja meg ezt. Ruvarac kimutatja, hogy az év 1446-nak felel meg. Truhelka szerint István bogumil volt, tehát már ez okból is hamisított a felirat. Számos iró után Asbóth, Mijatovics stb. azt irják, hogy István, 1448-ban III. Frigyes császártól kapta a czímet. Ezen adat Luccaritól származik (96.1.), de az évet nem említi. Kortársa, Orbini pedig semmit sem tud ezen eseményről. Truhelka szerint István a czímet a római pápától nyerte. A Thallóczy és Gelcich által kiadott raguzai oklevéltárban azonban (57 7.1.) egy 1455. évben kelt okmányból kitűnik, hogy István a török szultántól kapta a herczegi czímet. Ruvarac különféle okmányok alapján kimutatja, hogy István csak 1449 óta nevezi magát Szt.-Száva herczegének, az előbb kelt okmányokban pedig pusztán