Századok – 1893

Könyvismertetések és bírálatok - Gregorovius: Römische Tagebücher. Ism. BV. 149

149 TÖ RTÉNETI 1RODALOM. A wellehrádi apátság eltörlése a pilis-pásztóiak önállósí­tását eredményezte. Ferencz király 1802. junius 25-én visszaállí­totta a pilis-pásztói apátságot — az isteni tisztelet emelésére és az ifjúság lielyes irányú nevelésére. Schumann Theophil lett az i'ij apát. Utódjául Dréta Antal, zirczi kormányzó neveztetett ki, kinek hő vágya, hogy Zircz, Pilis és Pásztó egyesíttessenek, 1814. aug. 14-én teljesedett. Ez időtől fogva az egyes apátságok önállósága megszűnt, s életfolyamok a zirczi apátság történetében egyesül. Eddig terjed Békefi dr. nagy iparkodással és műértelemmel megírt munkájának főága, mert vannak mellékágai is : a birtokok, birtokperek és jövedelmek története, melyek topographikus, etno­graphikus, nemkülönben nemzetgazdászi és nüveltségtörténeti tekintetben egyaránt érdekesek és értékesek. Nem kevésbbé nagybecsű művének II. része, az Oklevéltár. Ennek számra 160, eddig kiadatlan, szemen szedett okiratai 1366. aug. 24-től 1764. julius 18-ig terjednek. — Természetes, hogy szerző ezen okleveleket művében fölhasználta, hisz sok utánjárással e végre gyűjtötte ; de tartalmaznak e becses levelek számtalan más adatot is, melyekért a történetbúvár sok tekintet­ben hálával tartozik szerzőnek épp úgy, mint a magyarországi czisterczi rendnek, mely e fényes kiállítású mű költségeinek meg­szavazásával hazafias és tudományos érdemeit újjal szaporította. Talán megérintenünk is fölösleges, hogy a munka mindkét részét pontos mű- és tárgymutató egészíti ,ki ; hisz e nélkül ily forrásmunka holt anyag maradna. — Ékítik azt egy kép (Szelepcsényié), pecsétek, névaláírások s egy oklevél facsimiléje. A correct nyomás Taizs József pécsi czége dicséretét vallja. PÓR ANTAL. Gregorovius, Römische Tagebücher. Herausgegeben von Friedrich Althaus. Stuttgart, 1892. Cotta. Gregorovius azon ritka német történetírók közé tartozik, a kik a tanári cathedrán sem nem ültek, sem arra nem töre­kedtek. Maga ura akart maradni, hajlamainak élni, a világot ösmerni ; s írói működése minden hivatalos megkötöttségtől ment otium kifolyása volt. Az angolok módjára fogta fel az íróságot, — mint kedvtöltést, mely azután egész életét elfoglalta. Kezdetben atyja kívánságára theologusnak készült, azután a philosophia Csábította, kitörtek költői hajlamai, vándor ösztöne s így jutott 1852-ben Kómába, mely második hazája lett. Már gyerekkorában lekötötte a régi nyelvek szeretete s mikor a kelet-poroszországi városkában, Neidenburgban egy katonaorvos

Next

/
Oldalképek
Tartalom