Századok – 1893

Könyvismertetések és bírálatok - Dr. Békefi Remig: A zirczi; pilisi; pásztói és szentgothárdi cist. apátságok története. II. kötet. Ism. Pór Antal 146

TÖRTÉNETI IRODALOM. 147 ként működött ellenök és pártfogóik ellen az líj tanok előhaladásánál, a nemzeti irányt különösen hangoztató nemzeti pártnak azon tapasztalata, hogy a reformált vallás, ellensúlyozásául főleg az evangélikusok német és hazafiatlan intentióival, a magyar nyelvet alkalmazta. A reformátusok, az időben a magyar nemzet zöme, csak úgy gyűlölték a pápistákat, mint a lutheristákat, ez utóbbiakat hazaáruló tendenciáik miatt talán még inkább. A hatalmas Báthory még végrendeletében is meghagyta, hogy terjedelmes birtokaira katholikus és lutheránus papokat sohase eresszenek. A catastropha után, mely a pilisi apátságot a mohácsi vésznap után érte (mint azt az első kötet ismertetésénél előadtuk), a pilisi monostorban a szerzetes élet megszűnt. Az apátság jószágait keresztény és török, katholikus és protestáns, egyházi és világi egyaránt bitangolta elannyira, hogy midőn 1541-ben a pilisi apátság a czisterczi rend kezéről a világi papság kezére ment át, az xíj javadalmasok a czínien kivűl csak a pozsony- és hontmegyei jószágokat kapták : Apát-Marótot,Csákánt, a pozsonyi vámrészietet, szőllőket és házakat és szántót. E világi apátok sorában több neves férfiúval találkozunk valának pedig : Pythyán János, Ujlaky Ferencz és Jáuos, Mosóczy Zakariás, hetesi Pethe Márton, kazaházy Joó Balázs, Náprágyi Demeter, Füley Farkas Tamás, Szelepcsényi György, Gubasóczy János, Korompay Péter, Jaklin Balázs és Illyés András. Ez utóbb nevezett becsületes székely embernek jutott eszébe, hogy a pilisi apátság javait eredeti rendeltetésüknek kellene átadni. Csakhogy nem okosan eszelte ki dolgát, midőn e czélra a morvaországi wellehrádi czisterczita-apátságot, mely 1702. nov. 6-a óta bírta már a pásztói apátságot, szemelte ki. A morva apátot pedzette az eszme, s azt Illyésnek 1712. szept. 20. bekövetkezett halála után mohón megvalósította : a pilisi apátságot egyesítették a wellehrádival azon kikötés mellett, hogy a wellehrádi atyaapát átveszi a pilisi apátságot összes birtokaival, jogaival s a hozzá tartozó, de esetleg idegen kézen lévő jószágok visszaszerzésének kötelezettségével a czisterczita-rend számára; ebből származó kötelessége : a pilisi apátság romjai helyén új egyházat és kolostort építeni ; ebben a hivek lelki vezetésére hívatott, magyar származású tagokból, a hazai hitélet emelése czéljábol, conventet szervezni, és a pilisi apáti székbe alkalmas, és pedig magyar születésű rendtagot a királynak kinevezés és megerősítés végett fölterjeszteni. Mondanunk sem kell, hogy mind e föltételek közül az elsőnél többet a wellehrádiak nem teljesítettek. Nem is lehetett ez komolyszándékok. Hetven éven felül voltak a pilisi apátság jószágai 10*