Századok – 1893

Értekezések - SZITNYAI JÓZSEF: A Bányavidék veszedelme 133

A BÁNYAVIDÉK VESZEDELME 15 75-BEN. 137 schaden darfür empfangen möge), miben különös kedve nem telvén, óhajtja, hogy a legjobb barátságban élhessen ő Felségével •és a főherczeggel, azok pedig, kik sem ő Felsége, sem a basa parancsával s intésével nem törődnek, maguk lássák, hogy ez mi hasznukra válik (was sie yhnen aber damit nützen, das werden sie wol erfaren). A pasa e levele német szövegű másolatban a jelentéshez van csatolva. A követek jelentésének további méltatásáúl kiemelendő, .hogy kézhez vévén a főherezeg nem várt fennebbi határozatát Zeppel (Iglsliauer József) úrhoz siettek s a határozat előmutatása mellett azt adták elő, hogy rájuk épen nem lehet hizelgő (nit wol gebüren will) s megnyugtató, hogy ilyetén biztatással haza térjenek, mert a kilátásba helyezett segélytől vajmi keveset reménylenek s így siker nélkül járván el, honn is maradhattak volna ; minthogy azonban a bányavárosok üdve s jóléte ezen küldöttség eljárásának sikerében keresendő, elhatározták, hogy ügyüket még egyszer ő Fensége elé terjesztik, mi végből Zeppel úr tanácsát s véleményét arra nézve, hogy ezt czélszerűnek tartja-e, kérik. Igelshauer azt határozottan s okvetetlen megteendőnek jelentette ki, mert ha megappellálva a határozatot újólag s élesebben terjesztik elő ügyüket, és ha a szemmel látható végszükséget komoly s elszánt határozottsággal ismételten ecsetelik, remélhető, hogy ő Fensége alig fogja utazásukat a császárhoz -ellenezni vagy gátolni, annál kevésbbé, mivel a török magának a császárnak országán nagy pusztítást vitt véghez és sok jeles emberét tette tönkre. Ekképen eltökélt szándékuk kivitelére felbátoríttatván, ily czím alatt: »Replica der 7 hungarischen Burgstädt wegen des Zeugs hierauf g. Regensburg« 1575. évi szeptember hó 24-én újabb supplicatióval járultak a főherezeg elé. Mesteri szövegű s a hódolat hő érzelmeitől áradozó ezen supplicatióban mindenek előtt a török szeszélyére, hűségének állhatatlanságára s csalfaságára utalva, valamint a megszegésre mindenha kész hitét élénken ecsetelve, Regensburgba utazásuk legfőbb okáúl azon körülményt tüntetik elő, hogy ő Felsége azon katonaságot, mely azelőtt a bányavidéken állomásozott, onnét elvitte, minek folytán a török a közeli várakat immár megszállván, jelesül Esztergom, Fülek, Somoskew, Hainácskew, Szécsény, Drégel (Drüglass), Kékkew-t és Dévént hatalmába ejtvén, most már minden akadály nélkül hatolhat a bányavárosokba, annyival inkább, mivel, ha ezt tervbe veszi, az oldalt fekvő várakat egyszerűen megkerüli ; mi végből ez ügyben ő Felségével, mielőtt az országos rendek összeülnének, érintkezésbe lépni óhajtanak; végül pedig rámutatva a török leírhatatlan kegyetlenkedésére, a