Századok – 1893

Értekezések - PÓR ANTAL: János küküllei főesperes - II. bef. közl. 97

NAGY LAJOS KIRÁLY TÖRTÉNRTIRÓ JA. 101 clotta valószínűleg egyenesen azért, hogy azt történeti művébe fölvegye. Amiért nagy részint csakis a terra fermán viselt hadjáratot, első sorban Tamás urnák vitéz tetteit kapjuk, míg a Dalmácziában véghez vitt dolgokat, pedig ezek vitték dűlőre ezt a háborút, alig érinti, az 1358. évi zárai béke pontjait sem említvén meg közelebbről. A következő fejezetekben szerzőnk vissza-visszatér a velenczei háború előtt történtekre és pótolni, betölteni igyekszik a hézagot, melyet hagyott. A XXIX. és XXX. fejezetben az 1351. és 1352-ki eseményeket adván elő, midőn a Lajos király által kinevezett orosz vajdákat, amint egymásra következtek, elősorolja, már csoportosítani kezdi mondandóit. Ugyanigy a XXXI. fejezetben a pápáknak három ízben küldött magyar segítséget elbeszélvén, az 1358-tól 1382-ig lefolyt eseményeket egy csomóba köti. Más szellem, más irómodor húzódik innen kezdve szerző művén keresztül. Ha előbb inkább krónikás, koríró volt, innen tűi memoir-író kezd lenni, mi az összeillő eseményeket emlékezetéből egybeállítja s egy füzérbe illeszti. A következőkben az osztrák herczegek érdekében 1353-ban a svábok ellen —, nem különben Kotrománié István javára a bosnyákok ellen indított hadjáratokat tárgyalja. Majd átmegy a bolgárok (XXXIV. fej.), a csehek és morvák ellen indított hadjáratra (XXXV., XXXVI. fej.), ahol ismét több évet köt egybe. 1353-ról egyszerre 1370-be ugrik át, megérintvén csak, hogy Lajos király örökség utján lett Lengyelország királya és »szerencsésen megkoronáztatott.« A III. és IV. velenczei háborút kifelejti, hanem mintegy beleunva a háborúk részletes fölsorolásába, általánosságban érinti, hogy Lajos király szinte évenkint, vagy legalább minden harmad évben hadat járatott nem ritkán a ráczok és moldovánok ellen is.1) De már ezen utóbbi, XXXIX. fejezetben a szerző Lajos királynak jellemzésébe fog és semminemű korrendet nem tartva, Meg kell jegyeznem, hogy itt találkozunk a másolók hanyagságával, kik egy-egy szót kihagytak vagy tévesen írtak. így : Srebernik helyett Zrebnek és Zrenck-et, Gomnech-et és Somnech-et, Brünn h. Brod-ot, Domboyea h. Domboykát, brigantik h. bugantik-at stb.