Századok – 1892

IV. Hivatalos értesítő - Felhivás a M. T. T. tagjaihoz. 884

37 pápai Internuntius ő Excját is épen nála találtuk. E kitűnő nyájas modorú egyházfejedelmet már személyesen ismertem a múlt évről, midőn szelamlik alkalmával a Jyldiz-palota előtti nagyköveti páholyok egyikében találkozván vele, szultán ő Eölsége szolgálattevő szárnysegéde bemutatott az Internuntius úrnak, a kivel aztán együtt néztük végig az egész fényes ünnepélyt, s együtt nyújtva át a szultánhoz szóló búcsúiratainkat, egyszerre kaptunk kegyteljes választ. Most, a váratlan viszontlátásnak részemről nagyon örülve, siettem bemutatni ő Excjának s úgy P. Lobry missio- és rendházfőnök úrnak Fraknói barátomat. A legkedvesebb fogadtatásra leltünk. Eraknóit, mint magyar főpapot, aranykeresztes apátkanonokot, rendkívül kitüntették, s engemet, mint már régi ismerőst, a lehető legnyájasabban fogadtak. Hálajelűl átadott könyveimet a supérieur nagy köszönettel átvévén, a további kutatásokra az engedélyt tüstént megadá, s e részben a levél- és könyvtárnokot utasítva, azonnal megtett minden intézkedést, sőt maga is közreműködni ajánlkozék. A fejedelem sírjánál mondandó misére nézve pedig, hogy ez annál ünnepélyesebb legyen : a legközelebbi vasárnapot, Szent-Mihály napját jelölé ki Fraknóinak. Sept. 29-én reggeli 9 órakor Rákóczi és Zrínyi Ilona sírjánál ez a mise, a lazaristák fényes segédlete mellett, teljes díszszel, — a mi küldöttségünk, gr. Széchenyi Ödön és a török fővárosban lakó számos honfitársunk s magyar utazók jelenlétében ment végbe. Bús kegyelettel áldozánk mindnyájan áhítatunkkal a szent helyen, a hazaszeretet vértanúinak porai fölött. E hely szentsége, ez óra ünnepélyessége, a bujdosó fejedelem és fejedelemnő hamvait rejtő síremlékek látása, ihlettel töltött el mindnyájunkat, — Rákóczi nagy lelkének varázsát éreztük körülöttünk lebegni. Az isteni szolgálat főszereplője, Fraknói, szintén mélyen meg vala hatva ; a Rákóczi-cultus ellenállhatlan bűvkörébe volt már vonva ő is. Melegen megköszöntük neki e hazafias egyházi ünnepélyt, s én siettem azt megírni a hazai hírlapokba. Fraknói el volt ragadtatva a derék lazaristák tiszteletteljes előzékenységétől, s szerényen mondá el nekem: mennyire meg-