Századok – 1892

Értekezések - KVACSALA JÁNOS: Az angol-magyar érintkezések történetéhez (1620–1670.) - I. közl. 709

716 AZ ANGOL-MAGYAR ÉRINTKEZÉSEK clopaediai nagy művét második s bővített kiadásban adhatta immár, de azonkívül is minden év ujabb és ujabb műveket hozott tőle. Igaz, hogy ezen gyors termelési mód a termékek minőségének rovására volt. Egykorú levelekből, melyeket Schlőer Keresztély1) Hartlibhez intézett, azt látjuk, hogy sokan kortársai közül nem osztoztak a többség dicsőítő elismerésében. Schlőer férczműveknek nevezi, érték nélkül ; azonban Alsted tudományos reputációja evvel nagy kárt nem szenvedett. Neve, valamint'a fejedelem bőkezűsége, hírnevet kölcsönzött az erdélyi fejedelem székhelyének, mely menedékül is szolgált az evang. hit exulansainak. Ezek közül különös említésre is méltó Dr. Kinner Cyprián2) sziléziai származású nemes, ki két tárgyból is promoveált: a természettudományokból és a jogból. Házasság útján tekintélyes vagyonra tett szert, azonban a császári hadsereg elpusztítá lakóhelyét s őt magát menekülni kényszeríté. Többi közt Magyarországba s Erdélybe is jött s itt, mint Hartlib irja : »megismerkedett Alsteddel s Bisterfelddel s jeles magyar tudósokkal«, különösen az iskolák reformálására irányuló törekvésével megnyervén azok rokonszenvét. E tartózkodásról, sajnos, csak egy részlettel bírunk: Alsted és Kinner értekeznek egy siléziai nő nagy csillagászati művéről, mely más hasonnemű műveket homályba volt borítandó s Alsted, a nemes ambícióval telt tudós, kedélyesen mondja Kinnernek : hagyják-e magokat egy asszony által elhomályosíttatni ?3) - Azonban azért tettünk e tartózkodásról említést, mert valószínű, hogy Kinner mint siléziai, Hartlibbel ismerős volt, s későbbi időből bő levelezésünk van, melyet a két földi folytatott.4) ]) Schlőer kilétére nézve nem vagyunk teljes bizonyosságban ; valami német akadémiai tanuló, a ki később Angliába ment. Bisterfeld útján volt, összeköttetésben Erdélylyel. Levelei Hartlibhez feltalálhatók Brit. Mus. MS. Sloane 417. s) Kinner Cyprián nevével sem találkozunk még a legkimerítöbb Lexiconokban sem. A mit róla tudunk, azt Hartlib kicsiny iratából : a »Brief Information concerning Doctor Kinner and his Undertakings« London, 1648. merítettük. Elete és törekvései is egyik szomorú áldozatát, képezik a vadúl dúlt háborúnak. s) E rövidke megjegyzést Kinnernek egy későbbi, Alstedthez intézett levelében olvassuk. Brit. Mus. MS. Sloane 421. 432. p. 116. 4) E levelezés a Brit. Mus. több kötetében van elszórva; a már felhozottakon kívül v. ö. még MS. Sloane 649.