Századok – 1892
Értekezések - KVACSALA JÁNOS: Az angol-magyar érintkezések történetéhez (1620–1670.) - I. közl. 709
TÖRTÉNETÉHEZ. 717 A fejedelemnek és környezetének szelleme élénk részt vett a szomszéd országban dúló háború változatain s a tényleges részvét is csak attól függött, lehet-e az evang. ügy többi harczosaival megfelelő szövetségre lépni. Nem lehet czélom a fejedelemnek e nemű tapogatózásait és kísérleteit, melyek úgy is más országokkal való szövetségre irányúltak, s melyekre Szilágyi Sándor okmánytáraiban amúgy is megfelelő világosságot vet, e helyütt ismételni,1) csak egy eddig ismeretlen adatot említek meg, hogy Bisterfeld már 1637. Svédországba ment, s hogy Henricus Meerbothus nevében kétszer is beszélt a stockholmi tanácsban;2) ez adatot is csak azért említem, mert ebből biztosan lehet következtetni, hogy Bisterfeld a svéd egyházi élet kitűnő férfiait, Hottont3 ) és Matthiaet4 ) is ismeretségéhe voná, kik is, miután Angliával magok is összeköttetésben valának, az angol ügybarátok figyelmét Erdélyre, jeles fejedelmére és ennek jeles férfiaira, ha erre ugyan szükség volt, kellőkép irányozhaták. Valószínűleg Hollandiát is érinté Bisterfeld. mert a socinianusok ellen irt művét: »De Christianorum uno Deo patre iilio etc « Amsterdamban a tudományos világ egyik legnevesebb czégénél, Elzevirnél adta ki már a következő évben ; mely mű hirnevét a tudományos világ előtt jelentékenyen növelte.5) S hogy a levélváltás London és Gyulafehérvár közt sem volt éppen ritka !) A már egyszer emiitettem Okmánytár Bákóczy György diplomácziai összeköttetéseihez cz. gyűjteményben az első részletek. 9) Ezen, különben teljesen ismeretlen adatot Puffendorf IX. p. 312. alapján Bod Péter említi, Hist. Hung. Eccl. Tom. II. Lib. III. p. 312. s) Hotton, jeles képzettségű lelkész, a hatalmas de Geer nemesi ház bizalmas és nagybefolyású embere. Egyházi érdekű, Dureus szellemében irt művét, mely úgy látszik csak kéziratban maradt, csupán czíme szerint ismerjük. L. Com. levele az egyház elöljáróihoz 1647. 22/IV. Poseni levéltár i. h. II. A. 2. 8. Hotton művének czíme : »De Christiana inter Europeos Evangelicos Concordia.« u. o. *) Matthiae János, theol. doctor, később Strengnoi püspök, előbb nyelvtanítási kérdésekkel foglalkozott, majd az egyházi élet körébe vonatván, élénken érdeklődött Dureus munkássága iránt., s a mennyiben később Károly Gusztáv idejében a királyra is némi befolyása volt, azt ezen értelemben használta. Dureus vele később egyenes érintkezésbe is lépett, s ennek actáit is magában foslalja a már egyszer idéztem Prodromus Tract. Iren. XI. része. Matthiaeról különben 1. G. Gezelii, Biographika Lexicon A—H. p. 161. 163. hol művei is fel vannak sorolva. 5) E műnek némi méltatását lásd Ouno már egyszer idéztem értekezésében (Pr. Eigyelő 1882.); tüzetesebb ismertetését pedig Bisterfeld J. életrajza cz. munkámban p. 21—24.
