Századok – 1892
Értekezések - KVACSALA JÁNOS: Az angol-magyar érintkezések történetéhez (1620–1670.) - I. közl. 709
TÖRTÉNETÉHEZ. 715 csupán a harminczas évek elején ily hivatalos egyéniségekhez irott leveleit foglalja magában.1 ) Hartlieb pedig többi közt francziára fordítá Comenius Januáját, melyet Anchorán már lefordított vala angolra.2) Ugylátszik Lengyelországgal Streso, Erdély lyel Rivetus, kinek Bisterfeld tanítványa volt, közvetíté Hartlib levelezését, viszont nem volt nehéz a continensre lépő s épen G. Adolf3) férfiaival érintkező Dureusnak is értesülést vennie az Erdélyben virágzó ref. egyházról. íme az összeköttetés kezdetei. A szálak lassanként való szövődéséről nincs tudomásunk, a helyett egy tény tesz fényes bizonyságot arról, hogy az erdélyi református férfiak helyeslő tudomásúl vették Dureusnak hozzájok is intézett felszólítását ;4 ) a fehérvári zsinaton, melyen Dureus előterjesztését tárgyalták, azt támogatni készeknek nyilatkoztak s a fejedelemnek hozzájárulását is biztosíták.5) A tárgyalási pontozatokat, melyekről kimerítőbben Pisterfeldről irott értekezésemben szólottam, itt nem ismétlem, csak megjegyzem, hogy a zsinat válaszát kisérő levelet, melyet Csulay püspök elsőnek irt alá, Dureus kivánsága szerint M .-Frankfurtba intézték,6) abban is élénk óhajt nyilvánítva az iránt, hogy az üdvös szándékot Isten mennél nagyobb sikerrel áldja meg. Alsted 7 ) neve és nmködésaökülönben ez időtájt virágzása tetőpontján állott. A fejedelem is szívesen költött műveire, de a külföldi kiadók is szívesen hozták azokat nyilvánosságra. Ency') MS. Sloane 654. A levelek igen rokon tartalmúak ; de a fáradhatatlan szorgalom, mely megírásukban nyilvánul, tiszteletre méltó. 8) Erről csak Wengercis állításából van tudomásom : Hist. Ev. Slavonica, a hol Comeniusról szól ; magam Hartlib franczia fordítását nem láttam, p. 419. 420. Anchorán angol fordításának első kiadása a drezdai udvari könyvtárban van meg. ') I. Rákóczy Györgynek érintkezései Gusztáv Adolffal feltalálhatók Szilágyi S. gyűjteményében : Okmánytár I, Rákóczy György diplomácziai összeköttetéseihez. Budapest, 1875. 4) A felszólítást magát Dureus lenyomatta : »Prodromus tractatuum irenicorum« etc. 1661. Amsterdamban megjelent művében p. 22 s köv. 5) E levelet közölte Lampe História ecclesiasticájában pag. 379—82. 6) Ez óhajt egyik legelső iratának előszavában nyilvánítja. Lásd a poseni archívumban a testvérek levéltárának II. A. 2. 8 pontját. A véleményközvetítő kereskedő neve e szerint Jakob de Tamasz. ') Alsted a fejedelem megbízásából és annak érdekében egy rengeteg nagy theologiai műbe fogott, mely az ev. ref. theologia összes tételeit kivánta bő megalapítással különösen a socinianusok támadása ellenében megvédeni. E művet »Prodromus religionis triumphantis« etc. a fejedelemnek is ajánlotta. Albae-Juliae 1638.