Századok – 1892

Értekezések - KVACSALA JÁNOS: Az angol-magyar érintkezések történetéhez (1620–1670.) - I. közl. 709

történetéhez. 7] 1 a császár seregei, a mint diadalt diadal után arattak, nem tettek különbséget hitvallás közt s a protestánsokat, kik számára nem látszék immár segély, egyaránt üldözték. Az angol trónon beállott változás semmiképen sem változtatta meg a helyzetet ; a dán segítség pedig gyöngének bizonyult.1) 1628-ban több csekélyebb fontosságúnak látszó esemény történt, mely mégis következményeiben sok zajosat túlszárnyalt. Ez események : Hartlib Sámuel,2

) sziléziai kereskedő Londonba költözködik ; John Dury (Dureus) Angliát odahagyva, a continensre jő irenikus eszmék terjesztése végett.3

) A cseh száműzöttek, köztök Comenius, Lissában Lengyelországban találnak menekülést; oda jő Jonston nevű, skót származású, fiatal orvos is, később korának első természettudósa.4

) Bethlen követei, Herbornban megjelenve, megalkusznak Alsteddel, Bisterfelddel és Piscatorral, hogy miután Herborn amúgy is teljesen fel van dúlva, jöjjenek Erdélybe s vegyék át s vezessék a fejedelem gyulafehérvári iskoláját.5) A szellemi tőkék ezen vándorlása az fel, mint illett volna, a csehországi evangélikusoknak, kiknek nagy része református volt, veszélyeztetett ügyét ; sőt már a békekötés megkötése idején is egy kiilön iratban kivánta bizonyítani, hogy a békének a reformátusokra nem szabad kiterjednie. Gindely id. mű III. 63. Ez időszak történetét Gindely id. mű II. része tárgyalja. 2) Hartlib mííködését az angolok ujabban igen méltányolják ; hogy ne is említsük Masson nagy művét Milton életéről, (The life of Milton 6 nagy kötet), idetartozik Dircks : A biographical Memory of S. Hartlib 1865. és Althaus londoni tanár értekezése Samuel Hartlib, Historisches Taschenbuch 1884. folyamában. 3) Dureusról már a XVII. századtól kezdve egész kis irodalom létezik, melynek felszámlálását, valamint Dureus életének s működésének kimerítő rajzát lásd Herzog : Realencyclopaedie der prot. Theologie II. kiadásában Dury v. Dureus név alatt *) Jonstonról a reálencyclopaediák adnak némi felvilágosítást ; legkimerítőbbet azonban a boroszlói városi könyvtár egy Jonstoniana nevezetű kézirata, ahol e jeles férfiú eredete és művei le vannak írva. 6) Alstedről sok érdekes új adatot olvashatni Dr. A. Nebe : Zur Nassauischen Schriftstellergeschichte p. 6 és köv. Ugyanott közölve van Bethlen Gábor meghívó levele Alstedhez és társaihoz, melyet részben érdekessége miatt, részben pedig, mivel e meghívás chronologiája felől eddig csupán tapogatóztunk, jónak látok egész terjedelmében átvenni : Gabriel dei gratia sancti romani imperii et Transsylvaniáé princeps partium regni Hungáriáé dominus, Siculorum comes, ac Oppuliae Ratíboriaeque dux etc. Doctíssimi eteruditi nobis syncere dilecti. Reversus ad nosfidelis noster Caspar Boiti, quem causa ipsarum accersendarum superioribus mensibus dimissum volueramus, promptam voluntatem praeclarumque nobis operám 49*