Századok – 1892

Értekezések - THÚRY JÓZSEF: Pecsevi a magyar történetiráshoz - III. közl. 560

PECSEVI VISZONYA A MAGYAR TÖRTÉNETÍRÁSHOZ. HARMADIK KÖZLEMÉNY. 2. A mohácsi hadjárat fordítása a hitetlenek történetéből. (Ï. 108 — 115.) Ez a fejezet Héltai Gáspár krónikájából van fordítva, itt-ott kihagyásokkal, a mint észre lehet venni. Lajos király Jézus születése után 1503. évben jött világra. XI. László királynak ') a ha. Anyja, Anna asszony,2

) Gallia királyának leánya volt s mikor szült, meghalt. A második évet még nem töltötte be, mikor magyar királylyá lőn. Negyedik évében volt, mikor cseh királylyá választatott. Atyjához hasonlóan szelid természetű és szép termetű férfi volt. Minthogy haszontalan nevelői valának, az ország kormányzásában hanyag volt; mindig lakmározással, mulatozással, játékkal és vadászattal töltötte idejét. Ez okból a magyar nép valamint atyját nem kedvelte, úgy ő vele sem volt megelégedve. Az erdélyi vajda, Szapolaji János, minden dologban ellenkezett vele, sőt megbuktatása végett egy ízben körösztös hadat8) támasztott, azaz általános fölkelést szervezett s mivel e had leveretett, ellenséges indulata még inkább növekedett.4) Tehát az 1526. évben, mikor a király 24. évébe lépett, a török szultán, Szulejmán, hatalmas nagy sereggel Magyarországba jött. Azon időben a nádorispán5

) Bátori István vala. (Nádor-ispánnak az egész ország kiajajához hasonló méltóságot nevezik).6

) Erdélyi vajda vala az említett Szapolaji János, a J) Heltainál csak : »László király« (nem XI.) а) Pecsevinél is : Anna asszon. s) Pecsevinél: körösztös aszker, t. i. 1514-ben. 4) Látnivaló, hogy itt Pecsevi nem jól értette meg forrásának szavait. r') Pecsevinél is : nádor ispán. б) A zárójel közt álló szavakat csak Pecsevi toldotta be, magyarázatni török olvasói számára,