Századok – 1892

II. Könyvismertetések és birálatok - Névnélküliek: - Ortvay Tivadar: Magyarország egyházi földleirása. 508

496 TÖRTÉNETI IRODALOM. 508 az 1650-ből való levelek, melyek a Comenius bejövetelét megelőző alkudozásokat tartalmazzák. Altalános érdeküeka levelek, melyeket Comenius Hartlibbal, az angol szellemi életnek akkor központjával, Greer Lajossal, a nagylelkű s dúsgazdag svéd maecenással, Duraeussal, a protestáns unió apostolával, lord Herberttel, a deismus megalapítójával, végül Bythner püspöktársával váltott. A levelek leginkább a cseh kir. muzeumból valók, kiegészítve néhány stockholmi, danzigi, olmützi és lissai levéllel. A magyar orsz. levéltár néhány levelét Szilágyi S. Okmánytáraiból és Erdély és az E.-K. Háború cz. gyűjteményéből vette át a kiadó. Azért azonban a gyűjtemény koránt sem teljes, s a British-Muzeum számos levele, melyet e sorok irója Comeniusról irt művében felhasznált, cseh s általán más búvárok előtt eddig ismeretlen. Mindamellett a gyűjtemény kiadása annál nagyobb elismerésre méltó, mivel a cseh kir. muzeumban való búvárkodás meglehetősen meg volt nehezítve. A szöveg pontosan van visszaadva, a kiállítás igen szép, azt lehetne mondani, hogy díszes, s »Index« zárja a gyűjteményt. A culturtörténet iránt érdeklődőknek s általán Comenius nagyszámú tisztelőinek figyelmébe ajánljuk. Ortvay Tivadar, Magyarország egyházi földltirása a XIV. század elején, a pápai tized jegyzékek alapján feltűntetve. A vatikáni okirattárbizottság rendeletére szerkesztve. Két részben. Budapest, 1891. Franklintársulat nyomdája. Ara ? A vatikáni okirattár-bizottság nagy hálára kötelezte a magyar történettudósokat, midőn elhatározta, hogy XIV. századból származó dézsma lajstromok alapján feltünteti hazánk középkori egyházi beosztását. A nagy mü Ortvay Tivadar szerkesztésében s nagyobbrészt az ő munkássága által immár megjelent. Lehet, hogy bővebb és behatóbb tanulmányozás számos fogyatkozást fog e műben feltüntetni, de annyi kétségtelen, hogy kivált az egyháztörténelem munkásának mindenkor számolnia kell vele s hogy az kiinduló pontúi szolgálva, munkáját tetemesen könnyíteni fogja. Kétségtelen, hogy a létesített mü, ily terjedelemben és ily részletességben, csaknem egyedül áll a világirodalomban s túlhaladja a német Nehrer által létesített Kirchliche Geographie-1. Magyarország egyházi földleírása két részben jelent meg. A bevezetés, mely a tizedjegyzékek történelmi jelentőségét tárgyalja, Ortvay müve. Tőle van az esztergomi érsekség, a nyitrai, váczi, győri, csanádi, zágrábi püspökségek és a tizedjegyzékben nem említett egyházas helyeknek leírása is. Az egri püspökség földleírását Balássy Ferencz, a veszprémiét Xagy Imre, a pécsiét Kammerer Ernő és Ortvay, a kalocsaiét Várossy